Sárszentmihályi-tározó
A víztározó a Mezőföld Sárréti kistáján, a Nádor-csatorna jobb oldali völgyében, Sárszentmihály nagyközség Pálmajor külterületi részén épült. A tározó kis része Csór és Sárkeszi települések közigazgatási területére is átnyúlik. A tározót északkeleti és északnyugati oldalán a Felső- és az Alsó-Talján-árok kíséri végig. A déli oldalon a tározó partvonala a Székesfehérvár-Celldömölk vasútvonaltól mintegy 300 m-rel északra, azzal párhuzamosan húzódik.
A Sárszentmihály-Pálmajor és a Nádor-csatorna közötti területen mésziszap bányászat zajlott az 1980. évet megelőzően. A mésziszap kitermelése során átlagosan 3-4 m mélységű anyaggödrök keletkeztek, melyekben már a hasznosításuk alatt is megjelent a talajvíz. A bánya felhagyása után – annak kimerülése miatt – az 1980-as évek elején időszerűvé vált a bánya rekultivációja. Lehetséges rekultivációs megoldásként felmerült az anyaggödrök víztározóként való hasznosítása, mely megoldást jelentett volna a Séd–Sárvízi-malomcsatorna rossz eloszlású vízhozamainak kiegyenlítésére, továbbá a vízhiányos állapotok megszüntetésére is.
A Séd–Sárvízi-malomcsatorna és a vízbázisát jelentő Veszprémi-Séd közepes vízhozama már az
1960-as években csökkenni kezdett. A vízhozam csökkenése mellett tovább nehezítették a vízzel való észszerű gazdálkodást a havi mért vízmennyiségek közti nagy különbségek. Ezek a havi különbségek és a jelentkező havi vízigények vízhiányt produkáltak egyes – elsősorban a nyári – hónapokban. A vízhasználatok – öntözés, halastó – is szakaszosan igényelték a vizet. A Séd–Sárvízi-malomcsatornán az ideális vízszolgáltatási rendet már nem lehetett tartani. Különösen érződött ez a nyári hónapokban, amikor egyszerre jelentkezett öntözési és halastavi igény is. Ugyanakkor a jeges téli hónapokban legfeljebb a teleltető tavaknak volt vízigénye. Fentiek alapján indokolt volt a Sárszentmihályi-tározó kialakítása a mésziszap anyaggödrök felhasználásával. A tározó 1982-ben létesítési engedélyt kapott.
A víztározó a mésziszap anyaggödrök összenyitásával került kialakításra, így az terepbe mélyített kialakítású oldaltározó. Az anyaggödrök átlagos fenékszintje 100,00 mBf. Vízbázisa a Séd–Sárvízi-malomcsatorna.
A Sárszentmihályi-tározó
(Készítette: KDTVIZIG)
A Sárszentmihályi-tározó elsődleges funkciója a Séd–Sárvízi-malomcsatorna rossz eloszlású vízhozamainak kiegyenlítése (kiegyenlítő tározó) oly módon, hogy a Séd–Sárvízi-malomcsatorna téli víztöbbletét tározza, majd a nyári vízhiány idején a Séd–Sárvízi-malomcsatorna alsóbb vízhasználói részére vízpótlás céljából a betározott vizet a Séd–Sárvízi-malomcsatornába való átszivattyúzással szolgáltatja. Másodlagos funkciói a bányászkodásból visszamaradt anyaggödrök rekultivációja, jóléti horgászati lehetőség biztosítása, természetvédelmi érdekeknek megfelelő vízterület biztosítása.
A Magyar Állam tulajdonában lévő víztározó a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében van.
A tározón a MOHOSZ (Magyar Országos Horgász Szövetség) gyakorolja a halgazdálkodási jogot.
A Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége (HOFESZ) mint alhaszonbérlő horgászati célú hasznosítást folytat a tározón.
A víztározó víztérkódja 07-008-1-1.
A Sárszentmihályi-tározó főbb műszaki jellemzői:
A Séd–Sárvízi-malomcsatorna 27+575 km szelvényében lévő duzzasztóval egybeépített reverzibilis (feltöltő-visszaürítő) csővezeték, a csavarorsós elzárású vízkivételi-torkolati zsilip, valamint a tározónál lévő szivattyúállás együtt látja el a tározó szabályozását.
A tározóba való vízbevezetés a Séd–Sárvízi-malomcsatorna felduzzasztásával és a vízkivételi-torkolati zsilip nyitásával gravitációsan történik, míg a tározott víz visszaemelése a tározónál lévő szivattyúálláson ideiglenesen elhelyezett szivattyúval, a reverzibilis csővezetéken keresztül történik Séd–Sárvízi-malomcsatornába.
|
|
|
A Séd–Sárvízi-malomcsatorna 27+575 km szelvényében lévő duzzasztó és a vízkivételi-torkolati zsilip
(Készítette: KDTVIZIG)
|
Sárszentmihályi-tározó vízszintjeihez tartozó vízfelület és víztérfogat adatok |
||
|
|
Minimális üzemi vízszint: 101,00 mBf. |
Üzemi vízszint: 103,70 mBf. |
|
Vízfelület (ha) |
58,0 |
91,0 |
|
Víztérfogat (m3) |
450.000 |
2.630.000 |
A tározó álló vízmércéje a szivattyúállás szívóterében került elhelyezésre, „0” pontja 101,00 mBf.
A tározó része a Natura 2000-es területnek, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületének.
A tározón horgászati lehetőség van.
A tározó gépkocsival Sárszentmihály nagyközség, Pálmajor felől közelíthető meg, javított földúton.
A tározóban fürödni tilos!
A víztározó műtárgyain csak az arra engedéllyel rendelkezők tartózkodhatnak!