Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

A vízhiány kárelhárítási készültség első sorban a csapadékhiányból eredő olyan mértékű vízhozam, vagy vízállás csökkenések következménye, mely korlátozó, illetve vízpótlási intézkedés elmulasztása esetén ivóvíz szolgáltatás, ipari-mezőgazdasági tevékenység, az ökológiai vízigények biztosítása és ezzel az ökológiai vizes élőhelyek biológiai egyensúlya kerülhet veszélybe, vízminőség romlás következhet be.

Az OVF Főigazgatójának 14/2018. számú „A tartósan vízhiányos időszakhoz kapcsolódó intézkedésekről” tárgyú utasítása értelmében a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén 15 db aszályvédelmi körzet került kijelölésre az alábbiak szerint:

A vízhiány kezelő körzetek az Igazgatóság teljes működési területét lefedik, a vízhiány elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásával a Fejér-, a Tolna- és a Veszprém Megyei Szakaszmérnökségek, valamint a Balatoni Vízügyi Kirendeltség is érintett.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén a Vízhiány kezelő körzetek elsősorban a vízfolyások vízgyűjtő területe, valamint az éghajlati adottságok szerint kerültek lehatárolásra, a vízgyűjtő területek pedig nem veszik figyelembe a Szakaszmérnökségek határait, emiatt több esteben osztott körzetek alakultak ki.

A Szakaszmérnökségek minden esetben a működési területük szerinti vízilétesítményeken látják el a védekezési feladatokat.

Az egyes körzetek feladat ellátásába bevonandó területi felügyelőségek Szakaszmérnökségenként:

Fejér Megyei Szakaszmérnökség

Tolna Megyei Szakaszmérnökség

Veszprém Megyei Szakaszmérnökség

Balatoni Vízügyi Kirendeltség

A vízhiány elleni védekezés készültségi fokozatainak elrendeléséről az árvíz- és belvízvédekezésről szóló 10/1997 (VII.17.) KHVM rendelet III/B. fejezete rendelkezik, mely szerint

A vízhiány elleni védekezés I. fokú készültségét akkor lehet elrendelni, ha

- a vízhiánykezelő monitoringhálózat adatai alapján elkészített aszálytérkép szerint a vízhiánykezelő körzetben az aszályfokozat a rendelet 4. mellékletben meghatározott küszöbértékei (a továbbiakban: HDIs) alapján indokolt,

- a felhasználható vízkészletek csökkenése és a vízpótlásban részt vevő medrek, tározók (holtágak) és műtárgyak átbocsátóképességének átmeneti hiányossága, üzemzavara miatt a vízjogi engedélyekben lekötött vízigények kielégítése - a hidrometeorológiai előjelzéseket is figyelembe véve - az átadási pontokon veszélybe kerül, vagy

- a kialakult vízminőségi helyzet miatt szükséges.

A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültségét kell elrendelni, ha a vízhiánykezelő körzet területi adottsága alapján

- a HDIs szerinti aszályfokozat azt indokolja, és a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai, valamint a hidrometeorológiai előrejelzések alapján ezen aszályfokozat tartós fennállására lehet számítani, vagy

- a felhasználható vízkészletek csökkenése és a vízelosztásban részt vevő medrek, tározók (holtágak) és műtárgyak átbocsátóképességének átmeneti hiányossága, üzemzavara miatt - a vízjogi engedélyekben lekötött vízmennyiségek figyelembevételével - az átadási pontokon egyidejűleg felmerülő vízigényeket nem lehet kielégíteni, de az üzemrend optimalizálásával, kiegészítő műszaki megoldásokkal a vízmennyiség biztosítható.

A vízhiány elleni védekezés III. fokú készültségét kell elrendelni, ha a vízhiánykezelő körzet területi adottsága alapján

- a HDIs szerinti aszályfokozat azt indokolja, és a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai, valamint a hidrometeorológiai előrejelzések alapján ezen aszályfokozat tartós fennállására lehet számítani, vagy

- a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl területi vízkorlátozás elrendelésének kezdeményezése szükséges.

Megjegyzés:

* Egyenlőség esetén mindig a súlyosabb fokozat lép érvénybe.

** HDIs: az aszálymonitoring-szoftver által számított meteorológiai aszályindex

A vízhiány elleni védelmi készültséget az érintett VIZIG vezetője rendeli el.

A vízkorlátozást a III. fokú készültség esetén a védelemvezető javaslatára a Megyei Védelmi Bizottság vagy a vízügyi hatóság tájékoztatása mellett a Törzs rendeli el, ha a vízkorlátozás több VIZIG működési területét érinti.

A vízhiány elleni védekezés I. fokú készültsége során a VIZIG gondoskodik

- a medrek, zsilipek, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak állapotának vizsgálatáról, a hibák megszüntetéséről, az üzemzavar-elhárításról,

- a víz szabad áramlását gátló akadályok eltávolításáról,

- műtárgyak és szivattyútelepek megfelelő működtetéséről, a szükséges vízkormányzásról, vízvisszatartásról,

- a vízveszteségek csökkentéséről,

- a vízhasználatok figyelemmel kíséréséről,

- a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről és

- a medrekben a vízcsere végrehajtásáról annak érdekében, hogy a vízátadási pontokon és az engedélyezett vízhasználatoknál kielégítő mennyiségű víz álljon rendelkezésre.

A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültsége során - az I. fokú készültségre előírtakon túl - a VIZIG szükség szerint gondoskodik

- a szállítható szivattyúk üzembe állításáról, a vízszolgáltató rendszerek szivattyús vízpótlásáról,

- a gravitációs vagy szivattyús vízszolgáltató rendszerekbe történő vízpótlás további növeléséről,

- a vízelosztó csatornahálózat üzemrendjének szükség szerinti átalakításáról,

- a vízpótló és -elosztó vízilétesítmények üzemeltetési szabályzatában a II. fokú készültségre előírt üzemrendre történő áttérésről,

- a vizek minőségét károsan befolyásoló vízbevezetések vízhiányos időszakban való soron kívüli szüneteltetésének a vízügyi hatóságnál történő kezdeményezéséről és

- szükség szerint a kisvízi vízszintek beméréséről és rögzítéséről, a vízellátás forrását biztosító víztesten a vízhozammérésről, amely kiterjeszthető további víztestekre, mederszakaszokra a felvízen és az alvízen.

A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültsége során a VIZIG - szükség szerint - figyelőszolgálatot tart fenn. A vízhiány elleni védekezési tervben meghatározott helyeken és gyakorisággal mérni kell a vízminőségi paramétereket, a vízhozamokat, valamint a zsilip- és vízállásokat. Az elvégzett munkákat és a mérési eredményeket mindennap a napi jelentésben rögzíteni kell, és 9 órakor jelenteni kell a védekező szervezet ügyeletére.

A vízhiány elleni védekezés III. fokú készültsége során - az I. és II. fokú készültségre előírtakon túl - a VIZIG az érintett vízügyi hatóság bevonásával elrendeli a területi vízkorlátozást, és gondoskodik annak végrehajtásáról.

Területi vízkorlátozást a Vgtv.-ben és a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendeletben meghatározott esetekben kell elrendelni.

A területi vízkorlátozás időtartama alatt a VIZIG közérdekből

- csökkentheti a vízkészletek kiaknázását és felhasználását,

- igénybe vehet tározott felszíni vízkészleteket és más tulajdonában vagy kezelésében lévő vízátvezetési útvonalakat, vagy

- a térségek, területek között átcsoportosíthatja és átvezetheti a vízkészleteket.

A vízkorlátozást megelőzően a VIZIG a korlátozás mértékéről és várható időtartamáról tájékoztatja a vízügyi hatóságot, a vízhasználókat, a vízszolgáltatókat és az egyéb érintetteket vagy azok érdekképviseletét.

A vízhiány elleni védekezés rendkívüli készültsége során - az I-III. fokú készültségre előírtakon túl - gondoskodni kell a Vgtv. 15. § (4) bekezdés a) pontja szerinti létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófaelhárítási vízigények kielégítéséről.

A vízhasználó a tevékenységét köteles az érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye alapján végezni. Amennyiben a vízhasználó vízjogi üzemeltetési engedélyétől eltérően vagy engedély nélkül használja a vizet, úgy erről a vízhasználattal érintett vízfolyás, állóvíz vagyonkezelője, üzemeltetője a vízügyi hatóságot tájékoztatja, akik a hatályos jogszabályoknak megfelelően eljárnak (pl. kötelezik a vízhasználót az engedély módosítására, beszerzésére, illetve ennek elmulasztása esetén bírságot is kivethetnek).

A hidrológiai, hidrometeorológiai helyzet függvényében aszály esetén vízkorlátozási intézkedések megtételére kerülhet sor. A természetes vízfolyásokon, a belvízcsatornákon, az adott helyzetben rendelkezésre álló vízhozamok és műszaki lehetőségek függvényében kell megtenni a szükséges vízkorlátozási lépéseket.

Vízkorlátozási intézkedéseknél a „vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvény 15. §-ában, illetve a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II.18) KHVM rendelet előírásai szerint kell eljárni.

A vízhasználó érvényes vízjogi üzemeltetési engedély birtokában jogosult vízfelhasználásra az engedélyben meghatározott vízmennyiség mértékéig.

Amennyiben a felhasználható vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII törvényben meghatározott korlátozási sorrend figyelembevételével a vízhasználat korlátozását rendelheti el a vízfolyás, állóvíz üzemeltetője.

Az üzemelés biztosításához az alábbi intézkedések hajthatók végre a 10/1997. (VII. 17.) KHVM Rendelet előírásainak megfelelően:

• a víz szabad áramlását gátló akadályok eltávolítása,
• vízveszteségek csökkentése (bögézések, medrek és műtárgyak szivárgásgátlása stb.),
• szállítható szivattyúk készenlétbe helyezése, üzembe állítása,
• vízcsere végrehajtása mederben (Sió-csatorna)
• vízpótlás