A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Lankóci Vízügyi Kiállítóhelye a Gemencben, a Lankóci-Kis-Duna árvízvédelmi töltése mellett található, a Decshez tartozó lankóci gátőrháznál, csodálatos természeti környezetben. A kiállítás bemutatja a vízépítőmérnökök, a vízépítésben dolgozók munkaeszközeit és használati tárgyait, valamint régi térképeket és árvizek emlékeit. A kiállítás szabadtéri részén gépi berendezések (tábori kovácstűzhely, szivattyúk, zsilipberendezés) tekinthetőek meg. A szomszédos szivattyútelepet 1915 és 1922 között építették. Ma is az eredeti Ganz-Danubius gyártmányú szivattyúk láthatóak a gépházban.
A töltés, amely mellett a kiállítóhely található, jól használható kerékpárútként is. A gát ezen szakasza az Alföldi Kék-túra része, a kiállítóhely pedig ennek fontos, pecsételő állomáshelye. A közelben található a decsi tájház, a gemenci erdő és kisvasút, dunai holtágak és a bátai szivattyútelep is.
A kiállítás térítésmentesen, minden évszakban látogatható. Látogasson el hozzánk gemenci kirándulása alkalmával!
Kérjük, hogy látogatását a 74/311-911 telefonszámon előre jelezze.
A Vízügyi Kiállítóhely története
Létrehozásának kezdete az 1970-es évekbe nyúlik vissza, amikor a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnökségének munkatársa, Bucsányi György gyűjteni és rendszerezni kezdte a Szakaszmérnökség működési területén - Tolna megyében - fellelhető, a „régi” időket idéző vízügyes eszközöket, személyes tárgyakat, fényképeket, térképeket.
A gyarapodó anyagból gyűjtemény készült, ami akkor egy szűkebb terület, a Tolna megyei Sárköz vízügyes múltját szándékozott bemutatni. A kiállítás megálmodói „…emléket kívántak állítani a vízmestereknek, a kubikusoknak, vízmérnököknek, mindazoknak, akiknek a mai rendezett vízügyi helyzetünket köszönhetjük”. A bemutatóhely 1988-ban a régi borrévi gátőrházban nyílt meg.
E nemes kezdeményezést a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetése is felkarolta és támogatta, valamint a gyűjtésbe bekapcsolódott az Igazgatóság valamennyi területi egysége. Ezzel együtt megkezdődött a begyűjtött anyagok elsődleges rendszerezése, tárolása.
Időközben a borrévi kiállítóhely vizesedése folytán veszélybe kerültek a kiállított és tárolt anyagok, ezért 1993-ban jelenlegi helyére, a Lankóci Szivattyútelep volt gépészlakásának helyiségeibe költöztették át a teljes gyűjteményt. A lakóhelyiségeket kiállítási célra, az egykori kocsitároló színt pedig raktári feladatokra alakították át. Az udvaron szabadtéri kiállítást alakítottak ki.
A gátőrház mellett található az a 2014-ben megújult szivattyútelep, amelynek korabeli gépei valódi ipartörténeti ritkaságok.
A kiállított anyagok nem egy kötött értelemben vett tematikus kiállítás részei, de rajtuk keresztül megismerhetők egy (részben) letűnt világ eredményekben gazdag részletei, ami kötődést ad a mai vízügyes közösségnek.
Az évtizedek alatt összegyűlt sokezer dokumentum – fénykép, terv, térkép, napló – digitális adathordozóra történő felvitele a gyűjtemény kutathatóságát szolgálja.
A kiállítóhely népszerűsége a térség erőteljesen fejlődő biciklis és gyalogos turizmusának köszönhető.
E kiállítás tisztelgés a vízügyi szolgálat névtelenjeinek – kubikusok, vízmesterek, mérnökök, egyéb munkatársak – ezrei előtt, akik az elmúlt másfél évszázad vízrendezési, vízépítési, védekezési és hatósági feladatainak végrehajtásában szolgáltak, mindeközben gondoljunk a mai vízügyesekre is, akik hasonló elhivatottsággal látják el napi feladataikat.