Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban KDTVIZIG) síkvidéki területe 996 km², azon belül négy belvízrendszere, és hét védelmi szakaszra tagozódik. A védelmi szakaszok közül mindössze az Adony-Ercsi-, és a Bölcske-Bogyiszlói belvízvédelmi szakaszok tagolhatók öblözetekre.

A Duna jobb parti árvédelmi töltése mellett három belvízvédelmi szakasz helyezkedik el:

• a 04.01. Szekszárd–Bátai, a 04.02. Bölcske–Bogyiszlói belvízvédelmi szakasz, amelyeket Ny-ról a Bátától-Bölcskéig húzódó löszös magaspartok határolnak,
• a 04.03. Adony–Ercsi védelmi szakasz, amelyet az ercsi, beloianniszi, illetve az adonyi magaslatok határolnak,
• a 04.04. Szekszárd–Simontornyai, a 04.05. Cece–Ősi, a 04.06. Tolnanémedi–Dombóvár, illetve 04.07. Tolnanémedi-Siófok védelmi szakaszok területe a Sió és a Nádor-csatorna, valamint a Kapos keskeny völgyét foglalja magába.

Az igazgatóság síkvidéki területe négy belvízrendszerre tagozódik az alábbiak szerint:

A 008. Sió–Nádor–Kapos belvízrendszer

Területe 450 km². A belvízrendszer a 04.04. Szekszárd–Simontornyai, 04.05. Cece–Ősi, a 04.06. Tolnanémedi–Dombóvári és a 04.07 Tolnanémedi-Siófok belvízvédelmi szakaszokat foglalja magában. A 008. belvízrendszer védelmi szakaszaira a hosszan elnyúló, nagyon keskeny belvízgyűjtők a jellemzők, ahonnan a befogadóba a Nádor, illetve a Kapos depóniáiban lévő több száz zsilipen és csappantyún keresztül lehet alacsony befogadó esetén a belvizeket bevezetni.

A 04.04. Szekszárd–Simontornyai belvízvédelmi szakasz

A védelmi szakasz területe 102 km². Fő befogadója a Nádor-csatorna 0+000–39+539 km szelvények közötti szakasza. A csatorna 0+000–16+184 km szelvényei között árvízvédelmi töltést építettek a csatorna mindkét partján. Északon az ún. cecei szűkület, keleten a Vajtától Szedresig húzódó magaspartok, délen a szekszárdi dombvidék, nyugaton pedig a Sió bal parti árvízvédelmi töltése határolja, azonban a Sió-csatorna magas vízállása esetén a Sió jobb partján befolyó vízfolyások a magasparti részeken elöntéseket okoznak. A belvízvédelmi szakasz jellemzője, hogy észak-déli irányban mintegy 43 km hosszú, nyugat-keleti irányban azonban mindössze 2-3 km szélességű terület. Öblözetekre nem tagozódik. A belvízvédelmi szakasz vízrendszerét terheli a fölötte elhelyezkedő 04.05. Cece–Ősi belvízvédelmi szakasz belvízgyűjtő területe, valamint a Nádor-csatorna teljes külvízgyűjtő területe, amely együttesen 3449 km²-t tesz ki. A belvízvédelmi szakaszon stabil szivattyútelep nem található, ezért a csatornákon lévő műtárgyakkal történik a belvízszintek szabályozása. A befolyó árkok torkolatánál a gravitációs vízelvezetés megszűnésével a mögöttes területeken összegyülekező belvizek átemelése szükség esetén mobil szivattyúk telepítésével és üzemeltetésével történik.

A 04.05. Cece–Ősi belvízvédelmi szakasz

A védelmi szakasz területe 246 km², amelyhez 2661 km² külvízgyűjtő tartozik. Fő befogadó belvízcsatornája a Nádor-csatorna a 39+539–110+062 km szelvények között. Nyugaton a Sárszentmihály–Cece közötti közút, keleten a Székesfehérvártól Cecéig húzódó magaslatok, északon a 8. számú főközlekedési út töltése, valamint a Csór és Várpalota között húzódó magaslatok, északnyugaton a Sárszentmihály és Várpalota közötti magaslatok, délen pedig a Cece–Simontornya közötti magaslatok határolják. A védelmi szakasz öblözetekre nem tagozódik. A szakasz mentén kiépített szivattyúállás a Nádor-csatorna 62+278 km szelvényében bal parton lévő Körtvélyesi-árok torkolatánál van. A szakaszon belvíztározásra alkalmas területek Csór–Sárkeszi–Sárszentmihály térségében vannak az egykori felületi öntözőtelepek helyén. A védelmi szakaszon 6 db duzzasztóműtárgy található. A duzzasztók elsődleges funkciója a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztosítása, emellett a műtárgyak üzemeltetésével szabályozni lehet a belvizek levonulását, csökkentve a Szekszárd–Simontornyai belvízvédelmi szakasz vízterhelését.

A 04.06. Tolnanémedi–Dombóvári belvízvédelmi szakasz

A védelmi szakasz területe 70,0 km². Külvízgyűjtője a Kapos védelmi szakaszon kívülre eső teljes vízgyűjtője, amelynek nagysága 3128 km², ebből a KDTVIZIG működési területére 876 km² esik. A vízgyűjtő felső része a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén található. A védelmi szakasz tulajdonképpen a Kapos KDTVIZIG kezelésében lévő 65,3 km hosszú szakaszának keskeny völgye, amelyet ÉNy-on, illetve DK-en a Tolnanémeditől Dombóvárig húzódó magas partok, É-on a Sió, D-en pedig a megyehatár fog közre. A védelmi szakasz öblözetekre nem tagozódik. A Kapos mentén 101 db csapótáblás csőzsilip védi a mentett oldali területeket a jellemzően hirtelen levonuló vizektől. A Kapos Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területére eső vízgyűjtőjén kizárólag árvízcsúcs csökkentési céllal tározó nem épült. Elmondható azonban, hogy a mellékágakon létesített halastavaknak jelentős a víz visszatartási szerepe. A Kapos mellékágain mintegy 180 db völgyzárógátas halastó található.

A 04.07. Tolnanémedi-Siófok belvízvédelmi szakasz

A védelmi szakasz területe 32 km². A Tolnanémedi–Siófok belvízvédelmi szakasz területi adottságai miatt egy öblözetnek tekinthető. A belvízvédelmi szakasz gerincét jelentő Sió-csatorna felső szakaszának vízjárását a tisztított szennyvízbevezetések és a Balatonból történő vízeresztések határozzák meg. A belvízvédelmi szakasz területén, a Sió-csatorna medre terepbe mélyítve, depóniák között halad. A Balaton vízeresztése során a Sió-csatorna medréből a mentett oldalra szivárgó vizek felfogására 6 db övcsatorna létesült, melyek torkolatjában szivattyúállsok kerültek kiépítésre. Az igazgatóság a szivattyúállásokra telepített mobil szivattyúkkal végzi az övcsatornákban összegyülekező vizek visszaemelését a Sió-csatornába.

A 010. Adony–Ercsi belvízrendszer

A belvízrendszer területét a 04.03. Adony–Ercsi belvízvédelmi szakasz fedi le, amely három öblözetre tagozódik.

• Adonyi öblözet 22 km²
• Iváncsai öblözet 10 km²
• Ercsi öblözet 14 km²

A védelmi szakasz területe 46,0 km², amelyhez 274 km² külvízgyűjtő csatlakozik. A belvízvédelmi szakasz a Duna jobb partján helyezkedik el. Keleten a 6. számú főközlekedési út, északon az Ercsi magaslatok, valamint a Budapest–Pusztaszabolcs vasútvonal töltése, nyugaton a beloianniszi magaslatok, délen pedig a kulcsi dombhát felső nyúlványai határolják. Az Adony–Ercsi belvízvédelmi szakasz egyetlen stabil szivattyútelepe az Adonyi szivattyútelep, amely a 6. számú főközlekedési út mellett, Adony belterületétől délre, az Adonyi-főcsatorna 0+545 km szelvényében helyezkedik el. Dunai árhullám esetén az Adonyi zsilip lezárásra kerül, a főcsatornán érkező belvizek az Adonyi szivattyútelepen kerülnek átemelésre a befogadó Duna irányába. A nagykiterjedésű külvízgyűjtőről befolyó vizek tározására és ezzel az Adonyi öblözet tehermentesítésére a Cikolai V. számú tó szolgál, melyben összesen 2,0 millió m³ víz tározására van lehetőség.

A 011. Bölcske–Bogyiszlói belvízrendszer

A 04.02. Bölcske–Bogyiszlói belvízvédelmi szakasz

A védelmi szakasz területe 250 km², amelyhez 224 km² külvízgyűjtő csatlakozik. A védelmi szakasz Tolna megye ÉK-i, Dunával határos részén található, amelyet ÉNy-on és Ny-on a Bölcskétől Bogyiszlóig húzódó magaslatok, keleten a Duna jobb parti árvízvédelmi töltése, délen a Sió bal parti árvízvédelmi töltése határól.

A belvízvédelmi szakaszt a lokalizációs töltések az alábbi öblözetekre tagolják:

• Mözsi öblözet: 18 km²
• Bogyiszlói öblözet: 50 km²
• Tolna–Dombori öblözet: 17 km²
• Várszegi öblözet: 18 km²
• Paks–Faddi öblözet: 72 km²
• Bölcske–Madocsai öblözet: 63 km²

A belvízvédelmi szakasz jelentősebb belvízcsatornái a Paks–Faddi-főcsatorna, a Bogyiszlói-főcsatorna és a Dunakömlődi-főcsatorna. Belvíztározásra a védelmi szakasz területén lévő holtágak vehetők igénybe. A Faddi- a Tolnai- és a Bogyiszlói holtágakban összesen 8,45 millió m³ víz betározására van lehetőség. A holtágakból a víz levezetése vízkormányzás útján valósítható meg. A Faddi-Holt-Duna többletvize gravitációsan a Bartal-csatornán keresztül üríthető le a Tolnai-Holt-Duna északi ágába, ahonnan a víz, a Mádi–Kovács zsilipen keresztül jut a holtág déli ágába. A Tolnai-Holt-Duna déli ágának vizét a Kutyatanyai zsilipen keresztül lehet levezetni a Sió-csatornába. A Dombori szivornya működtetése megfelelő dunai vízállás esetén lehetőséget biztosít a Faddi-Holt-Duna vízszintjének csökkentésére.

A 012. Szekszárd–Bátai belvízrendszer

A 04.01. Szekszárd–Bátai belvízvédelmi szakasz

A védelmi szakasz területe 250 km², amelyre 165 km² külvízgyűjtő támaszkodik. Északon a Sió jp-i, keleten a Duna jp-i árvízvédelmi töltései, nyugat és dél felől az 56 sz. fkl. út és a Szekszárdi-dombvidék határolja. A belvízvédelmi szakasz öblözetekre nem tagozódik. Állandó jellegű tározási lehetőség (belvíztározó) nincs a területén, ideiglenes jelleggel a csatornák medreiben lehet belvizet visszatartani, összesen 1,05 millió m³-t. A védelmi szakasz egyetlen gravitációs kivezetési lehetősége a Szekszárd–Bátai-főcsatorna 0+000 km szelvényében lévő Bátai zsilipnél van. Magas dunai vízállás esetén a Bátai zsilip lezárásra kerül, a főcsatornán érkező belvizeket szivattyúval kell átemelni a befogadó irányába.  A védelmi szakasz területén kettő torkolati és kettő közbenső belvízátemelő szivattyútelep található. A torkolati Báta II.szivattyútelep kapacitása 3,5 m³/s, a Lankóci szivattyútelepé 3,0 m³/s. A közbenső Őcsény–Ebesi- és a Várdomb–Óbereki szivattyútelepek összesen 1,62 m³/s kapacitással emelik át a belvizeket. Szükség esetén Szekszárd–Bátai-főcsatorna 20+382 km szelvényében lévő Sárpilisi osztómű lezárásával a védelmi szakasz felső részéről érkező vizek a Lankóci szivattyútelepre kormányozhatók, tehermentesítve ezzel a főcsatorna alsó szakaszát és a Báta II. szivattyútelepet.