Váli-völgy vízrendezési feladatai – KEHOP-1.5.0-15-2016-00006
A Váli-víz vízgyűjtő területe az egyik legszebb dombvidéki patakvölgy Fejér vármegyében. A vízfolyás Komárom-Esztergom vármegyében, a Nyugat-Gerecse kistájon, a Gerecse-hegység lábánál fakadó forrásokból ered. A vármegyehatárt átlépve a Velencei-hegység északi és a Vértes-hegység délkeleti peremén halad délkeleti irányban Óbarok, Felcsút, Alcsútdoboz, Tabajd, Vál, Kajászó és Baracska települések mellett, majd Ercsi-Sinatelepnél éri el a Dunát. Teljes hossza mintegy 55,5 km.
A dombvidéki vízfolyásokra általánosan igaz, hogy vízjárásuk szélsőségesen ingadozó.
A felső vízgyűjtők tavaszi hóolvadása és a kora nyári esőzések áradásokat okozhatnak, nyár végén, ősszel pedig kisvizes, vízhiányos időszakok alakulnak ki. Ez a szélsőséges vízjárás, de főképpen a nagy intenzitású, sokszor lokális csapadék hatására kialakuló villámárvizek – ha mégoly rövid ideig tartanak is – jelentősen befolyásolják a meder és a műtárgyak állapotát. Ezek a villámárvizek a gyakran szűk hullámterek, a nagyvizek (árhullámok) lefolyását képező akadályok, a medrek vízlevezető képességének a romlása, az árterek feliszapolódása, a természetes vízvisszatartási képesség területhasználat miatti csökkenése, az árvízvédelmi művek romló állapota miatt már önmagunkban is nagy mértékben növelik az árvizek kockázatát. Emellett azonban a heves esőzések hatására bemosódó hordalék és üledék a mederben és műtárgyakban lerakódva csökkenti a vízfolyás vízelvezető képességét is, ami szintén elöntéseket okozhat. Ha adottak a műszaki lehetőségek a lehulló csapadék tározására, az nem csak csökkenti a vízkár kockázatot, hanem enyhítheti a szárazabb időszakokban jelentkező vízhiányt, illetve megfelelő műszaki kialakítással élőhelyet biztosíthat számos növény és állatfaj számára. Az árvízi előrejelzés megbízhatóságának fejlesztése a monitoring rendszer bővítésével kiemelten fontos, hiszen a Váli-völgyben számos település bújik meg. Nem meglepő tehát, ha a dombvidéki vízfolyások karbantartása, fejlesztése az utóbbi másfél-két évtizedben vízgazdálkodási szempontból kiemelt jelentőségűvé vált.
A patakok árhullámai ellen való védekezés természetes eszköze a vízvisszatartás, a lefolyási intenzitás csillapítása. A tározók lehetőséget nyújtanak a megelőző védelemre, egyúttal hasznosítható vízkészletet is jelentenek. A tervezés során nagy hangsúlyt kapott a vízfolyás vízminőségének, ökológiai állapotának javítása, a meder természetes jellegének helyreállítása. Így a projekt megvalósításával az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése mellett a vizek hasznosításával szembeni új elvárásoknak megfelelő vízrendezési-, vízgazdálkodási célok is elérhetővé válnak.
A beruházás a vízfolyás csaknem teljes szakaszát érintette. A 04.04. Adony-Ercsi árvízvédelmi szakaszhoz tartozó alsó, mintegy 4,5 km-es szakaszon a Duna-projekt részeként 2012-2014 között megtörtént a töltésszelvény növelése és burkolt fenntartó út kialakítása, ezért ezen a szakaszon a projekt keretében mederkorrekcióra és mederstabilizációra került sor. A vízfolyás középső és felső szakaszán kotrás, mederrendezés és a meder állékonyságát biztosító kőművek építése mellett számos híd alatti burkolat, oldalműtárgy, áteresz rekonstrukciója, valamint duzzasztó építés, felújítás valósult meg. A kiépített külterületi árokrendszer, valamint a hordalékfogó műtárgyak és vízmosáskötő gátak hatására csökken az erózió következtében a vízfolyásba jutó hordalék mennyisége, ami elősegíti a mintegy 36,5 km hosszon elvégzett beavatkozások hosszú távú fenntarthatóságát. A Válon épült záportározó nagycsapadékok idején, megfelelő vízkormányzással képes tehermentesíteni a vízfolyást, így egyrészről csökkenti a vízkár veszélyeztetettséget, másrészről pedig a betározott vízmennyiség révén növeli a térségben a vízszolgáltatás biztonságát. A növényzettelepítés, parti zonáció helyreállítása hozzájárul a meder természetes jellegének visszaállításához, hatására erősödik a vízfolyás védelme az erózió és a defláció hatásaival szemben. A felszíni vizek hasznosításával kapcsolatos, megváltozott társadalmi igényekkel összhangban a megépített vízkormányzó műtárgyakkal három helyszínen is lehetőség nyílik vizes élőhely kialakítására. A projekt részeként a Váli-víz teljes vízgyűjtő területét lefedő monitoring rendszer épült ki, amely alkalmas a szélsőségesebbé váló időjárás hatásainak pontosabb nyomon követésére. A monitoring rendszer elemei a vízügyi igazgatóság korszerű hidrológiai előrejelző és modellező rendszeréhez szolgáltatnak adatokat. A fenntartási feladatok elvégzését a beszerzett korszerű mezőgazdasági eszközhordozó és szerelékei segítik.
Megvalósított projektelemek:
- mederrendezés, mederkorrekció – 36,5 km
- fenntartó utak jó karba helyezése, stabilizálása – 14 549 m, 34 745 m
- műtárgy rekonstrukció, műtárgyépítés, műtárgybontás – 153 db
- duzzasztó bontása, meder helyreállítással
- billenőtáblás duzzasztó felújítása
- betétpallós tiltó építése
- oldalműtárgyak rekonstrukciója
- belterületi átereszek lezárása csappantyúval
- híd bontása és a helyén új híd építése
- meglévő híd műtárgyak környezetében mederburkolatok javítása
- tározók építése 3 db
- Váli-záportározó építése – 278 000 m3
- meglévő tározó átalakítása
- Óbarok, vízvisszatartó tározó építése – 270 m3
- vizes élőhely rendszerek kialakítása – 3 helyszínen
- erózió elleni védelem – 6 db
- növényzettelepítés, parti zonáció helyreállítása
- monitoring rendszer fejlesztése és beillesztése a meglévő informatikai (DI-WA) rendszerbe
- eszközbeszerzés
A projektben megfogalmazott célkitűzésekhez szorosan kapcsolódnak a Szent László-patakon, mint a Váli-víz mellékvízfolyásán szintén európai uniós támogatásból megvalósított beruházások.
Projekt fizikai befejezésének dátuma: 2023.07.15.
Támogatás összege: 3 497 517 412 Ft
A projektet bemutató kisfilm IDE kattintva megtekinthető.