Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása - KEHOP-1.3.0-15-2020-00021
A Szent László királyunk nevét viselő patak több kisebb forrás összetorkollásából ered a Komárom-Esztergom vármegyei Héreg község közelében, majd ÉNY-DK-i irányban haladva Fejér vármegyében Beloiannisznál torkollik a Váli-vízbe. Teljes hossza 68,3 km, amelyből 53,94 km a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. A patak vízjárását napjaink éghajlatváltozása, a csapadékszegény, illetve a csapadékban bővebb időszakok jelentősen befolyásolják. Kedvező földrajzi elhelyezkedése és fejlett infrastrukturális helyzete miatt mára közkedvelt turisztikai, kiránduló és horgászhellyé vált, de emellett jelentős mezőgazdasági vízigényt is kielégít.
A 2000. december 22-én életbe lépett Víz Keretirányelv alapvető jelentőségű az Európai Unió vízgazdálkodása szempontjából. Célja a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásához, védelméhez és kezeléséhez szükséges legjobb gyakorlatok megvalósítása. Ennek érdekében az Európai Unió tagállamaiban 2027-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetében ez egyáltalán lehetséges, és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Az irányelv egy olyan egységes vízvédelmi politika életbe lépését jelentette, amely állam- és országhatárokon túlnyúlva a koordinált vízgazdálkodás megvalósulását segíti elő a vízgyűjtőkön. A Víz Keretirányelv célkitűzéseinek közösségi szintű megvalósítását a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott intézkedések segítik elő, amely többek között célul tűzte ki a Szent László-patak teljes hosszára a jó ökológiai állapot elérését is.
A Szent László-patak térségét érintő fejlesztések első üteme 2021-ben befejeződött. A projekt ezzel az első ütemmel összehangolt folytatásként értelmezhető. A fenntartható vízgazdálkodási tevékenység hangsúlyos célja kell legyen az éghajlatváltozás ártalmas következményeinek enyhítése, az időjárási szélsőségekre történő felkészülés, kiemelt elvárás továbbá napjainkban, hogy a vízfolyások visszanyerjék természetes ökológiai állapotukat. A mederrendezés, műtárgyfelújítás, új műtárgyak építése, aszálymonitoring állomás létesítése mind ezen célok elérését szolgálják.
A beruházás során a vízfolyás Ercsi-Martonvásár közötti szakaszán mederrendezési munkák, vízkormányzó műtárgyak megépítése és vízhiány monitoring állomás létesítése történt.
A vízfolyás 4+773 km – 16+404 km szelvények közötti szakaszán mederrendezési munkálatok keretében iszapoló kotrás, a kotrási anyag elterítése, felületrendezés és kisvízi meder kialakítása valósult meg. Emellett eltávolításra kerültek a lefolyási akadályok és a természeti értéket nem képviselő növényzet is. Ezzel jelentősen javult a patak vízlevezető képessége. A beavatkozás révén emellett csökkent a vízfolyás szabályozottsága és javultak a vízkészlet-szabályozás feltételei. A vízfolyás medrének rehabilitációjakor figyelembe kellett venni a belterületi csapadékvizek megfelelő biztonsággal történő elvezetését is.
A mederrendezéssel érintett szakasz teljes hosszában megtörtént a fenntartó utak kialakítása, stabilizálása, elősegítve a rendezett meder fenntartását és a mezőgazdasági vízszolgáltatást.
A patak medrének feliszapolódásához nagyban hozzájárul a betorkolló vízfolyásokon érkező nagy mennyiségű hordalék, melynek jelentős része megfelelő műtárgy kialakítással visszatartható. A vízfolyás projekttel érintett szakaszán a 21 db kisműtárgy (csőátereszek, oldalzsilipek) átépítése a vízelvezető képesség javítását szolgálja, és biztosítja a környező területek védelmét a visszaduzzasztás káros hatásaitól. A műtárgyak rekonstrukciója nagyban hozzájárul a meder fenntarthatóságának biztosításához is. Ráckeresztúron új áteresz épült, Martonvásár térségében sor került az osztómű felújítására, Gyúrón pedig egy új kisvízi mederduzzasztó építése valósult meg. De megújult a László-pusztai és a bicskei duzzasztó is, illetve szintén Bicskén, az elbontott régi helyén új áteresz épült, biztosítva a fenntartó gépek átközlekedését. A hidak környezetében megtörtént a mederburkolatok javítása.
A vízháztartás utóbbi évtizedekben tapasztalt megváltozásában a globális felmelegedés nagy szerepet játszik, napjainkban sajnos a gyakori aszály és vízhiány jelentős kockázati tényezővé vált. A hatékony vízgazdálkodás és vízhiánykezelés érdekében Ráckeresztúron vízhiánymonitoring állomás létesült. Az állomás az Operatív Aszály- és Vízhiánykezelő Monitoringrendszer részeként a meteorológiai alapparamétereken túl, több mélységben mér talajnedvesség- és hőmérséklet adatokat, ezzel is támogatva a vízgazdálkodást és a vízhiánykezelést. A rendszer által mért és számított adatok térítésmentesen elérhetők a gazdálkodók, a szakemberek vagy akár a döntéshozók számára. Az állomás kialakítása és üzemeltetése hozzájárul a terület aszályérzékenységének nyomonkövetéséhez.
A projektben megvalósított fejlesztések és elért eredmények megőrzéséhez az Igazgatóság eszközparkja új eszközökkel, egy pick-up terepjáróval és egy rádiójel távirányítású, gumihevederes járószerkezetű munkagéppel bővült. Ez utóbbi a kapcsolódó adapterekkel kiválóan alkalmas a nehezen megközelíthető mederszakaszokon a fenntartási feladok ellátására.
Megvalósult projektelemek
- Mederrendezés 11,631 km hosszan
- Fenntartó utak kialakítása, stabilizálása 12,505 km hosszan
- Műtárgy rekonstrukció, műtárgy átépítés
- Ráckeresztúron áteresz építése
- Lászlópusztai duzzasztó rekonstrukciója
- Bicskei duzzasztó rekonstrukciója, átjáró híd bontása és újjáépítése
- Martonvásáron az osztómű felújítása
- Gyúrói kisvízi mederduzzasztó építése
- Hidak környezetében mederburkolatok javítása, kialakítása
- 21 db oldalműtárgy rekonstrukciója
- 7 db hídkeresztezés alatti mederburkolat rekonstrukciója
- 1 db vízhiány monitoring állomás létesítése Ráckeresztúron
- 3 km hosszban, szakaszosan a medret kísérő árnyékoló növényzet telepítése, parti zonáció helyreállítása
- Eszközbeszerzés
A vízszolgáltatást biztosító duzzasztók rekonstrukciója biztosítja a jelentkező vízigények kiszolgálását az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények ellenére is. A projekt keretében megvalósult a mederben lévő rossz állapotú műtárgyak (duzzasztók, zsilipek) felújítása és a műtárgyak üzemrendjének felülvizsgálata is, ezáltal javulnak a vízkészlet-szabályozás feltételei. Kedvezőbb lesz a vízrendszer ökológiai állapota, lehetővé válik a rendelkezésre álló vízkészlet nagyobb mértékű, rugalmasabb felhasználása. A medret kísérő növényzet telepítése elősegíti a vízfolyásra jellemző parti zonáció kialakulását, amellyel csökkenthető a mezőgazdaságból származó erózió, a tápanyag és növényvédő szer bemosódás, továbbá az eutrofizáció. A parti zonáció a víztér árnyékolásával elősegíti a párolgás csökkentését is, amely a vízkészlet megőrzése által kedvező hatást gyakorol a vízminőségre, főleg kisvizes időszakban.
A beruházás hozzájárul a terület aszályérzékenységének csökkentéséhez, a jelenlegi és a jövőben jelentkező mezőgazdasági célú vízhasználatok biztonságos kiszolgálásához. A projekt befejezését követően törekedni kell a rugalmas, rendszeres, a spontán folyamatokat elősegítő, a minimálisan szükséges beavatkozásra szorítkozó fenntartási gyakorlat kialakítására.
Projekt fizikai befejezésének dátuma: 2023.11.30.
Támogatás összege: 1 222 503 679,- Ft
A projektről szóló kisfilm elérhető IDE kattintva.