Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére - KEHOP-1.3.0-15-2017-00018

A tó vízszint-szabályozásának érdekében 1863-ban Siófokon épített fazsilip korszakalkotó jelentőségű volt a Balaton történetében. Nemcsak a Sió és Siófok, hanem az egész Balaton életében jelentős változást okozott azzal, hogy lehetővé tette a Balaton vízszintjének hatékony szabályozását. A zsilip megépítéséig a Balaton vízszintjét a klimatikus viszonyok határozták meg, a vízszint ingadozása akár a 3-5 m-t is elérhette. A vízszint-szabályozó zsilip megépítését követő jelentős vízszint-csökkentés miatt a tó térfogata a felére csökkent, ezáltal a tó körüli mocsarak (a Zala-folyó alsó szakaszán is) gyakorlatilag szárazra kerültek, a szabad vízfelületek eltűntek. A tó vízszintjének szabályozásával párhuzamosan pedig megkezdődött a betorkolló vízfolyások rendezése, a Balaton partvonalának kiépítése, a környező területek mezőgazdasági hasznosítása. A környező mocsarak vízminőség védő funkciója tehát éppen akkor szűnt meg, amikor a fejlődő civilizáció – urbanizáció, növekvő idegenforgalom, ipari fejlődés, intenzív mezőgazdaság – a tóba folyó vizek minőségét folyamatosan rontotta.

A Balatont érő külső terhelések enyhítésére az elmúlt három-négy évtizedben számos intézkedés történt. Ezek közül minden bizonnyal a legjelentősebb Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kialakítása (KBVR), amelyről 1979-ben született döntés. A rendszer feladata a Zala-folyón keresztül a Balatonba érkező külső tápanyagterhelés visszatartása. Emellett több kisvízfolyás torkolathoz közeli szakaszán olyan műszaki létesítmények (nádas szűrőmezők, sankolók, uszadékfogók) épültek, amelyek alkalmasak az érkező hordalék és felgyülemlett szerves tápanyagok visszatartására. A fejlesztés keretében három fő projektelem köré csoportosulva ezeknek a műszaki létesítményeknek a reaktiválása, rekonstrukciója történt meg, hogy funkciójukat a jövőben is maradéktalanul be tudják tölteni a Balaton vízminőségének megóvása érdekében.

Az északi parton a Tapolca-, Lesence-, Kétöles- és Világos-patak, a Középvízi-csatorna, és a Nemesvitai-övárok a Lesence-nádasmezővel kiegészülve alkotják a Lesence vízrendszert, amely egyfajta szűrő funkciót lát el. A nádas szűrőmező nemcsak hordalékfogóként szolgál, hanem a tápanyagok megkötése révén is kedvező hatást gyakorol a Balaton vízminőségére. Ezt a hatást a nád vízszintes és függőleges irányban fejlődő terjedelmes, sűrű szövevényt alkotó gyökérzete biztosítja. A Tapolcai-medence vizei a Lesence-nádasmezőre kormányozhatók, ahol megfelelő tartózkodási idő és a növényzet tápanyagfelvétele miatt a szűrőmezőről kifolyó vizek minősége sokkal kedvezőbb. A vízminőségvédelmi funkció javítása érdekében időszerűvé vált a rendszer részleges rekonstrukciója a szűrőkapacitás, tápanyagvisszatartási hatásfok növelése érdekében. A projekt keretében a szűrőmező mozaikos kotrására került sor a víz beáramlásának elősegítése érdekében. A kotrással kikerült mederanyagból költőszigetek lettek kialakítva. Ezzel párhuzamosan a szűrőmezőre kormányozható vízfolyásokon is olyan beavatkozások történtek, amelyek erősítik a létesítmény vízminőségvédelmi funkcióját. A nádasmező további üzemeltetését, fenntartását monitoring eredmények alapján kell részleteiben meghatározni, a műszaki- biológiai- és természetvédelmi szempontok összehangolásával.

A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) amellett, hogy biztosítja a térségben a szabályozott vízkormányzást, vízjárást, az árvizektől, belvizektől való védettséget, egyben megteremti a művelési ágaknak megfelelő, tervezhető gazdálkodás feltételeit is. A balatoni turizmus óriási ütemű fejlődése összefügg a jó vízminőséggel, amelyhez jelentősen hozzájárul a vízvédelmi rendszer létrehozása és üzemeltetése. A Balaton vízminőségének hosszútávú védelme, a vízminőség javítása így tehát elképzelhetetlen a KBVR megfelelő működése nélkül. A projekt megvalósítása lehetővé tette a rendszer 4T illetve 21T zsilipjeinek teljes körű építészeti, gépészeti és villamos felújítását.

Emellett hat kis vízfolyás (Örvényesi-séd, Burnót-patak, Lovasi-séd, Kéki-patak, Eger-víz, Cinege-patak) torkolati szakaszán a meglévő hordalékfogók, uszadékfogók felújítása, új műtárgyak építése, mederburkolatok rekonstrukciója valósult meg, valamint sor került a Lesence-nádasmezőhöz hasonló feladatot ellátó Lovasi-tározó rehabilitációjára is. A Lovasi-sédet több ér táplálja, vize a paloznaki Vöröspart nádasa után a Balatonba jut. A vízfolyáson 0+280 km szelvényben található a Lovasi-tározó leeresztő műtárgya. A tározón mozaikos, rehabilitációs kotrás történt, amellyel egyrészt eltávolításra került a lerakódott hordalék és a felhalmozódott tápanyagok egy része, másrészt javultak a vízáramlási viszonyok. A kikotort anyagból pedig költősziget épült.

A tó tápanyagterhelésének és a vízminőségvédelmi létesítmények hatásfokának folyamatos nyomon követése érdekében a tavat tápláló vízfolyásokon vízmennyiségi és vízminőségi monitoring állomások is létesültek.

A fenntartási feladatok hatékony ellátására az Igazgatóság eszközparkja jelentős fenntartógép állománnyal, monitoring eszközökkel és vízminőségvédelmi kárelhárítási eszközökkel bővült, több mint 350 millió Ft értékben. Így a feladok ellátását a továbbiakban egyebek között egy forgó midikotró, egy tartozékokkal ellátott mezőgazdasági eszközhordozó segíti.

Megvalósított projektelemek:

1. Lesence vízrendszeren elvégzett beavatkozások:
   • átereszek és műtárgyak építése, átépítése vagy rekonstrukciója – 18 db
   • meder kőszórásos stabilizálása – 906 fm
   • uszadék- és olajfogó műtárgyak felújítása – 2 db
   • fenntartó sáv kialakítása növényzet irtással, tereprendezéssel mintegy 14 km hosszon
   • sankolótér kialakítása – 3 db
   • vízminőségi monitoring állomások alépítményének kialakítása – 3 db
   • vízhozammérő monitoring állomás alépítményének kialakítása – 5 db
   • Lesence – Világos-patak összekötő csatorna építése a Világos patak 1+060 km szelvényébe csatlakozva – 210 fm
   • Lesence szűrőmezőn rehabilitációs célú vonalas és mozaikos, felületi kotrás, - 88.800 m³
   • Déli- és nyugati anyagárok kotrása – 1892 fm; 23.802m³
   • költősziget kialakítás – 6 db
2. Kis-Balaton Vízvédelmi rendszer műtárgyainak felújítása:
   • 4T műtárgy teljeskörű felújítása
   • 21T műtárgy teljeskörű felújítása
3. Kis vízfolyások rendezése:
   • mederkotrás, mederrekonstrukció, mederburkolat felújítása – 1774 fm párhuzamos mederszakasz kialakítása – 176 fm
   • Thomson bukó cseréje – 1 db
   • műtárgy rekonstrukció, műtárgyépítés – 3 db
   • szűrőmező rehabilitációs kotrása – 5.550 m³
   • költősziget kialakítása – 1 db
   • uszadékfogók, hordalékfogók építése, rekonstrukciója – 8 db
   • fenntartó út kialakítás, rekonstrukció, rézsű helyreállítás – mintegy 2,5 km hosszon
   • sankolótér kialakítása – 2db
   • vízminőségi és vízhozammérő monitoring állomás alépítményének kialakítása – 1 db
4. Eszközbeszerzés

A projektben megvalósult fejlesztésekkel javulnak a Balaton vízgyűjtő területén a tápanyagvisszatartás műszaki feltételei. A kisvízfolyásokra kiterjesztett vízmennyiségi és vízminőségi monitoringhálózat biztosítja a tápanyagvisszatartás hatékonyságának folyamatos ellenőrzését, megteremtve az azonnali, célzott beavatkozás lehetőségét. Az elvégzett beavatkozások képezik az alapját a Balaton jó ökológiai állapotának megteremtéséhez szükséges feltételeknek.

Projekt fizikai befejezésének dátuma: 2023.11.30.

Támogatás összege: 5 184 937 350 Ft

A projektet bemutató kisfilm IDE kattintva tekinthető meg.