A klímaváltozás hatásainak vizsgálata a Balaton vízkészletére, belső áramlási viszonyaira, ezek hatása az élővilágra – KEHOP-1.1.0-15-2016-00011
A Balaton Közép-Európa legnagyobb sekély vízű nagytava, amely a vízfelületéhez viszonyítva kis vízgyűjtő területtel és kifejezetten kis átlag vízmélységgel rendelkezik. Emiatt az időjárás rövid és hosszútávú hatásaira érzékenyen reagál. A tó gazdasági és idegenforgalmi jelentősége rendkívül nagy, ezért különösen fontos, hogy a Balatonnal szemben támasztott hasznosítási igények kielégítése folyamatosan biztosítva legyen. Az éghajlatváltozást kutató szakemberek véleménye szerint, bár sokéves viszonylatban nem változik a csapadék átlagos mennyisége, azonban az eloszlása szélsőségesebbé válik. A csapadékhiány években, évcsoportokban történő előfordulása halmozódó vízhiányt, egyben a vízgyűjtőterület kiürülését és végső soron a tó vízmennyiségének drasztikus csökkenését eredményezhetik.
A 2014-2020-as európai uniós pályázati ciklusban a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program biztosított forrást a tó vízgazdálkodását és vízminőségét javító, illetve a klímaváltozással szembeni alkalmazkodást elősegítő beruházások megvalósítására. A szélsőséges csapadékhiány kedvezőtlen hatásának mérséklésére életre hívott projekt megteremtette a lehetőségét a tó vízkészletének növelésére a szabályozási szint maximum értékének emelésével.
A vízjogi üzemeltetési engedély módosítása a projekt kertében elkészített környezeti hatástanulmány eredménye és az abban megfogalmazott intézkedési javaslatok alapján vált lehetővé. A tanulmány alapvető feladata a vízszintszabályozás és az éghajlatváltozás közötti összefüggések feltárása volt. A tó maximális üzemvízszintének +110 cm-ről +120 cm-re történt növelése 60 millió m3 plusz víztömeget jelent, ami tartalékot képez a fokozott párolgású nyári időszakra.
A megemelt maximális üzemi vízszint indokolttá tette a partvonal-szabályozási tervek felülvizsgálatát is a 44 parti település vonatkozásában, amely szintén megtörtént a projekt keretében.
Az iszapvándorlási modell, valamint a mederkotrási tervek kidolgozásához megtörtént a Balaton meder anyagának minőségi és mennyiségi felmérése és elkészült a tó nádgazdálkodási terve.
A klímaváltozás következtében zajló folyamatok megismeréséhez, valamint az alkalmazkodás érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nélkülözhetetlen a folyamatos adatgyűjtés során szerzett információk integrálása. Az éghajlatváltozás folyamatainak megfigyeléséhez az Igazgatóság vízrajzi monitoring hálózata jelentős monitoring eszköz állománnyal bővült. A monitoring eszközök által nyert adatok kezelésének hatékonyabb elősegítéséhez, a mért információk feldolgozásához korszerű informatikai eszközök beszerzésére is sor került.
A kidolgozott környezeti hatásvizsgálat, a monitoring eszközökkel gyűjtött adatok és a kiépített informatikai háttér hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a természeti erőforrások – elsősorban a vízkészletek – védelméhez szükséges közép- és hosszútávú fejlesztési szükségletek és a vízkárelhárítás érdekében szükséges intézkedések azonosításához, továbbá a megtett intézkedések hatásainak vizsgálatához. A projekt a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásán túl vizsgálta és felülvizsgálta a stabilabb üzemeltetéshez szükséges paramétereket, illetve ezek gazdasági hatásait is, feltárva a pozitív és negatív tényezőket.
Projekt fizikai befejezésének dátuma: 2021.04.15.
Támogatás összege (KEHOP): 308 691 973 Ft