Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

A vízrajz célja

A vízrajz alapvetően a természetes felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi állapotával, annak változásával és előrejelzésével foglalkozik.

Ide tartoznak a kisebb és nagyobb vízfolyások, a tavak, a csatornák és tározók, melyek mesterségésen kialakított vízterek, de természetes víz levezetésére és tárolására alkalmasak. Valamint ide tartoznak a források, a felszín alatti vizek és a meteorológiai elemek.

A Vízrajzi és Adattári Osztály a felszíni, felszín alatti és hidrometeorológiai észlelőhálózatot fenntartja, üzemelteti és fejleszti. Az állomásokon keletkezett adatokat gyűjti, tárolja, igény esetén adatszolgáltatásokat készít.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztályán végzett feladatok rövid összefoglalása

Az állomáshálózat működtetésének biztosítása, üzemeltetése, fejlesztése. A hálózat adatainak feldolgozása és az adatok hasznosítása. 

A Balaton és Velencei-tó folyamatos minőségi és mennyiségi kontrollja, folyamatos kiértékelése, vízmérlegek készítése.

A VKI keretében létrehozott felszíni és felszín alatti monitoring folyamatos üzemeltetése. VGT feladatainak végrehajtása.

A védekezések idején, mérésekkel, a távjelző hálózat megbízható üzemeltetésével, kiértékelésekkel, előrejelzéssel segíti a védelemvezetés munkáját.

A Vízrajzi és Adattári Osztály 3 csoportból épül fel:

• Hidrológiai Üzemeltető Csoport
• Hidrológiai Értékelő Csoport
• Laboratórium

A Hidrológiai Üzemeltető csoport feladatai:

• Az állomáshálózat működtetése, vízrajzi mérések végzése, adatkinyerés,
• Felszínközeli és felszín alatti állomások adatainak feldolgozása, adatszolgáltatás,
• Állomások karbantartása (kaszálás, festés, napelem telepítés),
• Hidrometeorológiai állomások üzemeltetése

A Hidrológiai Értékelő csoport feladatai:

• Felszíni, hidrometeorológiai és forrás állomások adatainak feldolgozása, adatszolgáltatás,
• Velencei-tó vízmérlegének elkészítése,
• Jelentések, hidrometeorológiai helyzetképek, cikkek készítése

A Labor feladatai:

• Balaton és a balatoni befolyók rendszeres vizsgálata,
• Balaton rétegzettség vizsgálata,
• Online monitoring rendszerek (Balaton és egyéb) üzemeltetése, ellenőrzése,
• Az online adatok értékelése,
• Balaton tápanyag terhelés kiszámítása,
• Velencei-tó rendszeres vizsgálata,
• Pátkai és Zámolyi-tározók vizsgálata,
• Vízpótlások ellenőrzése,
• Villámárvíz mintázás és vizsgálat,
• Eseti (kutatási, monitoring, stb,) programok,
• Eseti (pl. havaria) vizsgálatok, mintavételek, értékelések,
• Módszerfejlesztés,
• Cikkek, előadások, elemzések

Vízrajzi szempontból megkülönböztetünk:

• Felszíni
• Felszínközeli
• Felszín alatti
• Forrás
• És hidrometeorológiai állomásokat.

Valamint megkülönböztetünk észlelt, regisztrált és távmért vízállás és vízszint adatsorokat.

Az észlelt adatokat az észlelő állítja elő a vízmérce leolvasásával vagy kutak esetében a vízszint mérésével.

A regisztrált adatsort telepített mérőműszer segítségével állítjuk elő, mely a havi rendszerességű adatkinyerések során kerül tárolásra.

A távmért adatsorok telepített mérőműszer által mért adatok, melyeket egy modem a központi rendszerbe folyamatosan továbbít, így az ilyen adatforgalmi típusú állomásokról naprakész adatokkal rendelkezünk. Felszíni állomásaink adatai a következő linken megtekinthetők:

https://www.vizugy.hu/

Mind az észlelt, regisztrált és távmért adatsorok nyers adatnak számítanak. Az évben előállított adatok feldolgozása a következő év május hónapjának végére történik meg. A feldolgozási folyamat során ellenőrzött, javított, megbízható adatsorokat állítunk elő.

Adatkérés során Osztályunk a feldolgozott adatsort és a napi 1 adatgyakoriságot javasolja, azonban igény esetén más adattípus és adatsűrűség is rendelkezésünkre áll.

Vízhozam esetében a vízállás-vízhozam összefüggések is minden év május hó végéig kerülnek felülvizsgálásra és a feldolgozott vízállás adatsorból képződnek.

A vízrajzi adatok igényléséhez szükséges adatigénylő lap a következő linken érhető el:

https://www.kdtvizig.hu/kozep-dunantuli/kozerdeku/vizugyi-adatok-igenylese/vizugyi-adatok-igenylese

Felszíni állomások

A felszíni víz a felszínen lévő valamennyi mozgó és állóvíz (folyók, tavak, tengerek) összessége. Jellemzőjük az állandó körforgás (víz körforgása).

A vízfolyások olyan mederben mozgó felszínen lefolyó vizek, amelyeknek közös jellemzője, hogy a magasabb térszínekről az alacsonyabb felé haladnak.

A folyók vízszállítása időben jóformán állandóan változik. A változásokat a vízállás és a vízhozam értékeivel jellemezhetjük.

Képfeliratok felülről lefelé (akadálymentes): mérőhíd, műszerház, vízmérce, kezelőlépcső

Vízállás

A vízállás a vízfolyás vagy az állóvíz vízszintjének magassága, a vízmérce szelvényben, a vízmérce „0” pontjától mérve.

A „0” pont meghatározását követően a folyómeder átalakulhat (mélyülhet), ezért a korábban meghatározott „0” pont alatti, negatív előjeles vízállások is kialakulhatnak.

Az adott vízmérce „0” pontját a tengerszint feletti magasság értékével is rögzítik.

Vízhozam

Vízhozamon az áramlási tér (vízfolyás) egy keresztmetszetén, egységnyi idő alatt átfolyó víztérfogatot értjük, melynek mértékegysége m³/s vagy l/s.

Az alábbi területeken van szükség vízhozammérésre:

• Árvízvédelem (árvízvédelmi művek tervezése, modellezés)
• Folyószabályozás (mederrendezés)
• Vízrendezés (sík- és dombvidéki)
• Belvízrendezés (belvízi csatornarendszer rendezése)
• Öntözés (mezőgazdasági vízigény)
• Vízerőhasznosítás (folyók energiahasznosítása)
• Vízellátás (lakosság és az ipar vízigénye)
• Csatornázás és szennyvíztisztítás (szennyvizek mérése)
• Hidrológiai észlelőhálózat (vízrajzi adatgyűjtés)

A folyamatos vízhozamnyilvántartás alapja a vízállás és a vízhozam egyértelmű kapcsolata, ennek a legelterjedtebb fajtája a vízhozammérő műtárgyban való mérés.

A folyamatos vízhozammérés eredményeiből vízhozamgörbe szerkeszthető (vízhozam a vízállás függvényében), mely alkalmas vízhozam idősorok generálására.

Sebesség–terület elvű vízhozammérés: a szelvény középsebességével és az átfolyási keresztszelvény szorzatával adható meg. Jellemzően vízfolyások, csatornák mérésénél használjuk.

Felirat (akadálymentes): ábra címe: Vízhozamgörbe / függőleges tengely: vízállás / vízszintes tengely: vízhozam

Felszín közeli állomások

A felszín közeli állomások talajvízre telepített kutak, melyekben vízszint regisztrálás és/vagy észlelés történik. Ezeknek a kutaknak az esetében a vízszintet csőperemtől mérve észleljük és adjuk meg, természetesen a terepmagasság ismertetése mellett, így az adatok könnyen átszámíthatók.

A talajvíz a terepszinthez legközelebb található összefüggő felszín alatti víz, mely felett a talaj pórusainak jelentős részét levegő tölti ki.

Felszínalatti állomások

A felszínalatti állomások réteg vagy karsztvízre telepített kutak. Vízszintjüket csőperemtől vagy aknaperemtől mérjük. A terepmagasság itt is ismertetésre kerül az adatok átszámíthatósága érdekében.

A rétegvíz az első vízzáró réteg alatt található összefüggő felszín alatti víz vagy ilyen réteg hiányában az 50 méternél mélyebben található összefüggő vízréteg.

A karsztvíz olyan vízbázis, mely a karsztosodott kőzetek (mészkő és dolomit) pórusaiban, hasadékaiban és üregeiben helyezkedik el. Lehet nyílt tükrű, melyre a meteorológiai viszonyok közvetlen hatást gyakorolnak vagy lehet fedett.

Forrás állomások

A forrás a felszín alatti víz koncentrált, természetes felszínre bukkanása, mely lehet talajvíz, rétegvíz vagy karsztvíz.

A forrás állomásoknál általában havi rendszerességű vízhozamméréseket végzünk, melyek alap mértékegysége l/min.

Hidrometeorológiai állomások

Még a meteorológia az időjárás változásaival foglalkozik, addig a hidrometeorológia a légköri jelenségek víztani hatását vizsgáló tudomány.

Az időjárás vízrajz által mért elemei:

• a léghőmérséklet,
• a légnedvesség,
• a légmozgás iránya, sebessége (Balatonakali),
• a csapadék mennyisége, formája,
• a párolgás (Agárd, Balatonakali, Balatonszemes).

Igazgatóságunk a HungaroMet Magyar Meteorológia Szolgáltató Nonprofit Zrt. adatait nem adhatja tovább harmadik fél részére, így az általuk gyűjtött meteorológiai adatokkal kapcsolatban kérjük keressék az illetékes szervet.

Aszálymonitoring

Igazgatóságunk folyamatosan bővíti aszálymonitoring állomáshálózatát, melyhez művelésben lévő földterületekre van szükségünk. A földterületet szolgáltató gazdák a 3x3 méteres terület felhagyásáért cserébe hasznos meteorológiai adatokkal gazdagodnak.

A mérőállomások jellemzői:

• napelemes tápellátás
• puffer akkumulátor (probléma esetén 2 napos áthidalás)
• GPRS kapcsolat
• állomást védő kerítés

Az állomáson mért paraméterek:

• levegőhőmérséklet (°C)
• csapadékösszeg (60 perces) (mm)
• talajhőmérséklet (10-20-30-45-60-75 cm mélységben) (°C)
• talajnedvesség (10-20-30-45-60-75 cm mélységben) (V/V%)
• relatív páratartalom (%)
• levél nedvesség

Az állomás létesítésének feltételei:

1. Művelt (szántó) területen kell, hogy elhelyezkedjen (tábla szélén, sarkában, esetleg közvetlenül a szántott terület mellett). Őrház udvara, telephely stb. nem megfelelő.
2. Meteorológiai elemeket befolyásoló tényező ne legyen az állomás közelében (pl. erdő, épület).
3. Többletvízhatástól mentes területen legyen (ne tóparton, csatornaparton, ahol a talajnedvesség az átlagosnál magasabb lehet). A gátőrházak és töltések környezetét is kerülnénk (kb. 200 m-es távolságban).
4. Ne öntözött táblán helyezkedjen el (a csapadékmérés miatt).
5. Lehetőség szerint a területre jellemző talajtípuson forduljon elő (pl. ne szikes folton), erről a helyi gazda is tájékoztatást adhat.
6. Domborzatilag semleges táblarészen legyen (ne állandóan belvízzel borított mélyedésben, vagy a kiszáradt bucka tetején).
7. Gépjárművel megközelíthető legyen.

Az Aszálymonitoring állomások által mért adatok és az aktuális aszály helyzet a következő honlapon érhető el:

https://aszalymonitoring.vizugy.hu/index.php?view=pattern