Soponyai-tározó
A Soponyai-tározó (Soponyai-halastó) a Fejér vármegyei Soponya község északi részén, a Nádor-csatorna jobb parti völgyében található körtöltéses, síkvidéki jellegű tározó. A Kislángi öntözőfürt öntözővíz tározójaként építették, melyet 1980-ban helyeztek üzembe. A tavat megépülését követően másodlagosan haltermelésre használták.
A Séd – Sárvízi-malomcsatornából (SMACS) történő vízpótlásra tápcsatornát (vasbeton héjcsatorna) építettek 1990-ben, így a vízellátását a Nádor-csatorna és a SMACS együttesen biztosítja. A Kislángi öntözőfürtöt 1996-ban privatizálták, kislángi ága a Carota Bt., míg kiscséri ága az Enyingi Agrár Zrt. tulajdonában van.
A tározó és létesítményei – az öntözőrendszer főművének kivételével – állami tulajdonban vannak, vagyonkezelőjük a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Az üzemeltetést az Aranyponty Halászati Zrt. végzi az engedélyben meghatározott vízügyi előírások figyelembevételével.
A tározót 2007-ben halastóvá minősítették, ezáltal az elsődleges és másodlagos hasznosítás felcserélődött, azonban az üzemeltetés során az öntözővíz biztosítása továbbra is prioritást élvez, így a kettőt feltétlenül
össze kell hangolni.
A Soponyai-tározó
(Készítette: KDTVIZIG)
A Nádor-csatornából történő gravitációs feltöltést a Felsőszentiváni tűsgát teszi lehetővé, mely a vízfolyás 79+542 km szelvényében található. A tápcsatorna a Nádor-csatorna 80+022 km szelvényénél ágazik ki és a tározó északi sarkába köt be. Ezen keresztül lehetőség van a tározó gravitációs töltésére 101,30 mBf magasságig. A maximális üzemvízszintre (102,30 mBf) történő feltöltést a Séd – Sárvízi-malomcsatornából a táci duzzasztó segítségével lehet megoldani. Ebben az esetben a vízfolyásból kiágazó burkolt tápcsatorna, majd a lábakon álló, nyitott tojásszelvényű, vasbeton héjcsatorna vezeti a vizet a tározóba.
Vízkivétel a tározóból a Kislángi öntözőfürt felé történik a tározó délnyugati sarkában található szivattyúteleppel.
Szükség esetén lehetőség van a Nagylángi-halastavak vízpótlására a tározó leürítő zsilipén keresztül, valamint a Séd – Sárvízi-malomcsatorna vízpótlására. Ezekre akkor kerülhet sor, amikor a SMACS vízhozama aszályos időszakban lecsökken, és nem tudja kielégíteni teljeskörűen a vízigényeket.
A tározó részleges leürítésére lehalászáskor kerülhet sor, illetve rendkívüli esetekben indokolt lehet a teljes leürítés.
A Soponyai-tározó
(Készítette: KDTVIZIG)
A tározó főbb műszaki jellemzői:
|
A Soponyai-tározó vízszintjeihez tartozó vízfelület és víztérfogat adatok |
||||
|
|
Minimális üzemi vízszint: 100,30 mBf. |
Szivattyúzási minimális vízszint: 100,80 mBf. |
Nádor-csatornából gravitációsan feltölthető vízszint: 101,30 mBf. |
Maximális üzemi vízszint: 102,30 mBf. |
|
Vízfelület (ha) |
46 |
77 |
105 |
115 |
|
Víztérfogat (m3) |
215.000 |
550.000 |
970.000 |
2.050.000 |
A Soponyai-tározó természetvédelmi szempontból jelentős értékekkel bír, az országosan védett Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet része. Emellett a Nemzeti Ökológiai Hálózatban magterületként, a Natura 2000 hálózatban pedig madárvédelmi területként van nyilvántartva. A kirándulóknak érdemes útba ejteni a tározó mentén található túraútvonalat, ahonnan megcsodálható a vizes élőhely gazdag madárvilága.
A Soponyai-tározó
(Készítette: KDTVIZIG)
Autóval Székesfehérvárról Soponyára érve balra az első bekötőútra letérve közelíthető meg. Székesfehérvárról busszal érkezve a Petőfi u. 21. megállóhelytől kb. 100 métert sétálva elérhető.