Az Igazgatóság működési területe 6 vízrendszerre osztható az alábbiak szerint:
Kapos
A Mecsek és a Balaton menti dombok közti vizek tartoznak ide. Két nagyobb mellékvize a Koppány és a Baranya csatorna (DDVIZIG). Kisvizei augusztus-szeptember hónapban, hóolvadásos nagyvizei márciusban jelentkeznek, de a nyári záporok is okozhatnak áradást. Vízjárása szélsőséges, de azért jelentkezik a területet vastagon fedő lösz tározóképességének kiegyenlítő hatása. Emiatt a vízfolyások hosszú, csapadékmentes időszakban sem száradnak ki teljesen. A Kapos völgye a 04.06. Tolnanémedi-Dombóvár belvízvédelmi szakasz területe.
Balaton
A Balatonba torkolló kisvízfolyások közül legnagyobb az Egervíz. A vízfolyásokat nagyrészt karsztforrások táplálják. A kisvizek augusztus-szeptemberben, a hóolvadásos nagyvizek márciusban jelentkeznek. A nyári záporok is okoznak áradást. A vízfolyások vízjárása általában kiegyenlített, mert a felszínen közvetlenül lefolyó vizek mennyiségét a karsztos kőzetek víznyelése csökkenti, viszont a források igen száraz időszakban is jelentékeny vízhozamot biztosítanak.
Sió
A Sió mesterséges csatorna, melynek fő funkciója a Balaton vízszintszabályozásához kapcsolódó vízlevezetés a Dunába. Ugyanakkor befogadója a Kaposnak, a Nádornak és több, jobb parti kisvízfolyásnak, melyek a Tolnai dombság ide gravitáló részéből szállítják a vizet. Ezek közül legjelentősebb a Völgységi-patak és a Donát-patak. Vízjárása a Kapos torkolata feletti szakaszon teljesen a balatoni vízeresztés rendjének függvénye, lejjebb a Kapos, majd a Nádor-csatorna is befolyásolja. A Kapos feletti szakaszon került kialakításra a 04.07. Tolnanémedi-Dombóvár belvízvédelmi szakasz, a Kapos alatti mederszakasz a 04.04. Szekszárd-Simontornya belvízvédelmi szakasz területén helyezkedik el.
Sárvíz (Nádor)
A belvízöblözettel is rendelkező vízgyűjtőnek főbb mellékvizei a Veszprémi Séd és a Gaja. A vízgyűjtőn található a Velencei-tó is a lecsapolását szolgáló Dinnyés-Kajtori csatornával. Maga a Nádor csatorna mesterségesen kialakított vízvezető mű. Kisvizei ősszel, nagyvizei a tavaszi hóolvadáskor jelentkeznek. Vízhozama meglehetősen kiegyenlített, mert a felszínen közvetlenül lefolyó vizek mennyisége a karsztos kőzetek víznyelése miatt aránylag csekély, viszont a források igen száraz időszakban is jelentős vízhozamot biztosítanak. A 04.05. Cece-Ősi belvízvédelmi szakaszra érkező maximális vízhozamot a huzamosabb, napokig tartó esőzések és különösen a velük egyidejű hóolvadások idézik elő. A vízgyűjtőn több jelentős tározó van: Fehérvárcsurgó, Pátka, Zámoly.
Duna kisvíz vízgyűjtő
A Dunántúli-középhegységben eredő Cuha patak, Szent László víz, Váli víz és Lajvér patak a jelentősebbek a közvetlen a Dunába torkolló vízfolyások közül. A Mezőföld és a bicskei öböl vízfolyásainak vízjárása többé-kevésbé hasonló a Kaposéhoz. A vízfolyások nagy része belvízöblözeteken (04.03. Adony-Ercsi-, 04.02. Bölcske-Bogyiszlói-, és 04.01. Szekszárd-Bátai belvízvédelmi szakaszok) keresztül haladva éri el a Dunát.
Marcal
A Dunántúli-középhegység nyugati oldalának vizeit gyűjti össze. Két jelentősebb tározó van a területen: Devecser, Nagytevel. A kisvizek augusztus-szeptemberben, a hóolvadásos nagyvizek márciusban jelentkeznek, de a nyári záporok is okozhatnak áradást. A nem karsztos patakok vízjárása igen szélsőséges, egyes karsztos vízgyűjtőjű vízfolyások vízjárása viszont meglepően egyenletes. Legjelentősebb mellékvize a Torna patak.
Szakértői tevékenység
Az elmúlt időszakban a jogszabályi előírásoknak megfelelően 58 db településrendezési, területfejlesztési koncepció terv elkészítéséhez adtunk adatszolgáltatást, továbbá az elkészült anyagokkal kapcsolatban véleményt is adtunk az érintett egységek részére a koordinált nyilatkozataink összeállításához.
Közreműködtünk a társosztályok, szakaszmérnökségek kérése az osztályunk által korábban kiadott adatszolgáltatások által elkészült tervek véleményezésében, illetve a mederkezelői hozzájárulások kiadásában.
Igazgatóságunk települési vízkárelhárítási terveket véleményez és hagy jóvá.
A panaszokkal és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos ügyekben a tájékoztatás és szakmai állásfoglalás.
Létesítmény és objektumazonosítás
- „A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról” szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerint a vízjogi engedélyezési eljárás során a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosítási nyilatkozatot ad ki.
- január 1-től a vízjogi engedélyezési eljárás menete megváltozott. A 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet kiegészült „A VIZEK rendszer” fejezettel, mely a rendelet 23/A § – 23/G § terjedő szakasza. A VIZEK keretrendszer célja a teljes vízjogi engedélyezési eljárás elektronizálása. Ezen a felületen lehet igényelni a vízjogi engedélyezési eljárásokhoz a vízügyi objektumazonosítási és amennyiben szükséges a vagyonkezelői hozzájárulásokat.
- Az ügyfelek részére történő segítségnyújtás folyamatos. Az ügyfelek a rendszer használatával kapcsolatban többször ütköznek akadályokba.
- A működési területünkön illetékes Vízügyi Hatóság a vízjogi engedélyezési eljárásokat csak (magánszemélyek kivételével) a VIZEK Keretrendszeren keresztül fogadja be.
Tervezői meglkeresésre vízfolyás adatokat szolgáltatunk.
TOP_Plusz-1.2.1-21 - Élhető települések
A beszámolási időszakban a TVT Szakmai Bizottságához benyújtott pályázati anyagok véleményezésében veszünk részt, melyek Igazgatóságunk működési területén találhatóak.
Adatszolgáltatás
Tervezői megkeresésre vízfolyással kapcsolatos adatokat szolgáltatunk.
Közérdek mértékét meghaladó fenntartási munkák
Közérdek mértékét meghaladó mederfenntartási munkákra a működési területünkön 9 szennyvízkibocsátóval van érvényes keretszerződésünk.