A Vízgyűjtő-gazdálkodás a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek keretében lényegében a 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) végrehajtásáért felelős tervek. Ennek keretében első lépéseként Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT1) 2010 áprilisában készült el. A VKI előírásai szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket 6 évente felül kell vizsgálni. 2015. év végére készült el a VGT1 első korszerűsített, felülvizsgált változata, a VGT2, majd 2021 végére a VGT3, amely vizeink terheléseit, állapotértékelését, a jó állapot eléréséhez szükséges előrehaladást foglalja össze, a környezeti célkitűzéseket és ezek alapján a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó intézkedési programot határozza meg.
A Kormány 2022. április végén az 1242/2022. (IV. 28.) számú határozatával hirdette ki Magyarország második alkalommal felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási tervét (VGT3). Az első felülvizsgált árvízkockázat-kezelési tervet (ÁKKT2) a Kormány az 1480/2022. (X. 13.) számú határozatával hirdette ki.
A tervezés a VGT által meghatározott és kijelölt víztestekre történik (terhelések, problémák feltárása, állapotértékelés, intézkedési program), ezek alapján azonban tervanyagok több szintre készülnek:
- 1 db országos terv (Duna Vízgyűjtőkerült Magyarországi része),
- 4 db részvízgyűjtő terv (Duna, Tisza, Dráva, Balaton),
- 42 alegységi terv.
Az alegységi tervek jelentősége ugyanakkor a térinformatika fejlődésével fokozatosan csökkent, hiszen egyre könnyebbé vált a víztest szintű tervezés, nyilvántartás és lekérdezés.
Igazgatóságunk felelősségi körébe 5 alegység (Sió, Kapos, Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony, Velencei-tó, Balaton közvetlen), valamint a Balaton Részvízgyűjtő tartozik.
A VGT3 anyagai (és a korábbi tervek) az alábbi oldalon érhetők el: