Fehérvárcsurgói-tározó
A víztározó a Bakony-hegység ÉK-i perem-részének alacsony hegységi és dombvidéki jellegű területén helyezkedik el, a Gaja-patak völgyszakaszán, Fehérvárcsurgó község településtől 1,5 km-re. Itt a Gaja-patak völgye mintegy 2,8 km hosszon medence szerűen kiszélesedik. A tározó D-i részén a völgyszakasz nagyjából 100 méternyire szűkül, ez az úgynevezett Vaskapu szurdok. Ezt a terepadottságot már a középkor végén is kihasználták és kialakítottak egy földgátat. A mai völgyzárógát a középkori gát helyén épült meg, a Gaja-patak 20+280 km szelvényében. A víztározó tehát, a Gaja-patak duzzasztásával, völgyzárógátas kialakítással épült. A tározó vízgyűjtő területe 273 km2.
A Fehérvárcsurgói-tározó az 1972-73. évben, előtérben a völgyzárógát
A Fehérvárcsurgói-tározó az 1970-72 években épült meg a Kincsesbányai Rákhegy II. bauxitbánya kapcsolódó beruházásaként és 1972 óta üzemel, biztosítva a Gaja-patakon érkező árvizek visszatartását. A mintegy 25 éven át nagy mélységben végzett bauxitbányászat a karsztvíz szintjének 200 métert is meghaladó süllyesztését és igen nagymennyiségű víz (1-2 m3/s) állandó kiemelését tette szükségesé. Minthogy a Gaja-patak a Vaskapu szurdoktól lefelé mintegy 2 km hosszú szakaszon a bánya területe felett folyt, vizének jelentős része a meder és a bánya felső szintje közötti karsztos vízvezető rétegeken át a bányába szivároghatott volna. Ezért a Gaja vizét olyan új mederbe kellett átterelni, hogy az a karsztvizet a lehető legkisebb mértékben táplálhassa. Ahhoz, hogy a kialakított oldalcsatornába a Gaja vize beterelhető legyen, a patak völgyét megfelelő magasságban völgyzárógáttal le kellett zárni. A völgyelzárás szintjét az a követelmény határozta meg, hogy az oldalcsatornába kerülő árvízi hozam csúcsértéke lényegesen kisebb legyen, mint a vízfolyás által szállított árvizeké: a tározónak képesnek kell lennie az árhullámok visszatartására mindaddig, amíg azokat a kisebb vízszállító képességű oldalcsatorna le nem vezeti. A vízhasznosítási céllal épített tározókkal szemben a Fehérvárcsurgói-tározónak az árhullám visszatartására biztosított hasznos térfogatát lehetőleg mindig üresen kell tartani az újonnan érkező árhullámok befogadására.
A Gaja-patak elterelésével a mélyművelésű bauxitbánya területe védetté vált a felszíni vizekből származó beszivárgásoktól. A tározó megépítése után tehát a völgyzárógáton keresztül, a Gaja „ősmedrében” – a bauxibányászat érdekeinek megfelelően – a víz üzemszerű leeresztése nem volt lehetséges.
A Fehérvárcsurgói-tározó látképe a völgyzárógáttal
A Fehérvárcsurgói-tározó eredetileg tehát, a Gaja-patak alatti alábányászott szakasz vízbeszivárgások elleni védelme, illetve az árvízi csúcsértékek csökkentése miatt került megépítésre elsődlegesen. Másodlagos hasznosítását a Rákhegyi RV. III. ütem I. szakasz keretében kiépült – és 1989-től beindult napi 6.800 m3 – ipari vízkivétel jelentette. Az ipari vízkivétel 1992. október 1-től 1995 december 31-ig szünetelt, napjainkra pedig véglegesen megszűntetésre került.
A bauxitbányászat megszűnése okán a tározó hasznosítási célja – kialakítása óta – megváltozott. Az elsődleges árvízcsúcs-csökkentő funkció mellett egyre nagyobb jelentősége lett jóléti hasznosításának (sporthorgászat), továbbá mezőgazdasági vízszolgáltatás biztosításának.
2018 szeptembere és 2020 szeptembere között KEHOP-os projekt keretében elkészült a tározó árvízvédelmi fejlesztése.
A minőségi korlátozás nélkül felhasználható szabad vízkészlet visszatartásának érdekében növelni kellett a Fehérvárcsurgói-tározó kapacitását. Ezáltal lehetőség nyílik a térségben a vízvisszatartásra – öntözést biztosító tározók, halastavak és vizes élőhelyek kialakításával – és állandó vízpótlásra a Nádor-csatorna mentén. A tározó bővítésével a jelenlegi 4,5 millió m3 hasznos tározótér 6,5 millió m3-re növekedett. A Fehérvárcsurgói-tározó vízhasznosítási célú bővítése hosszú távra megnöveli a Gaja-patak alsó szakaszán és a Nádor-csatorna mentén a vízszolgáltatás biztonságát, mind ezt úgy, hogy közben az árvízi biztonság nem csökken.
A korábbi évek csapadékos időjárása miatt a tározó árvízcsúcs-csökkentő szerepe újfent előtérbe került. A klímaváltozás hatásaként a Séd-Nádor Gaja vízrendszer vízfolyásain a heves lefutású árhullámok – ún villámárvizek – gyakorisága is nőtt/nő, mutatja ezt a 2010. május-júniusi időszak és a 2013. évi tavaszi ár- és belvízi helyzet is. A Fehérvárcsurgói-tározóban 2010. évben 659 cm (eddigi legnagyobb vízállás) vízszinttartás mellett mintegy 11,1 millió m3 víz betározására került sor, míg 2013 évben 459 cm vízállással 7,5 millió m3 vízmennyiséget tartott vissza a tározó, tehermentesítve ezzel Székesfehérvár város belterületi szakaszát is.
A Fehérvárcsurgói-tározó a 2010. évi árvizek idején
A tározó érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A Magyar Állam tulajdonában lévő víztározó a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében van, amelynek üzemeltetését a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Fejér Megyei Szakaszmérnöksége végzi.
A tározón a MOHOSZ (Magyar Országos Horgász Szövetség) gyakorolja a halgazdálkodási jogot. A halgazdálkodási alhasznosító, a HOFESZ.
A víztározó víztérkódja 07-009-1-1.
A Fehérvárcsurgói-tározó főbb műszaki jellemzői:
|
Fehérvárcsurgói-tározó vízszintjeihez tartozó vízfelület és víztérfogat adatok |
|||
|
|
Minimális üzemi vízszint: 144,80 mBf. |
Maximális üzemi vízszint: 151,00 mBf. |
Árvízi vízszint: 154,00 mBf. |
|
Vízfelület (ha) |
65,0 |
170,0 |
223,0 |
|
Víztérfogat (m3) |
800.000 |
8.350.000 |
14.250.000 |
A Fehérvárcsurgói-tározó völgyzárógátja a fenékleürítő műtárggyal
Földművek:
- Völgyzárógát
A völgyzárógát a tározó fő létesítménye, mely a fölötte kialakuló tározótérrel létrehozza az árhullámok visszatartását és a vízhozam csúcsértékek csökkenését. A völgyzárógát a Gaja eredeti medrét zárja le a Vaskapu szükületében épült, középkor-végi gát maradványainak helyén. A gátat három egymáshoz kapcsolódó elem alkotja: vízoldali vízzáró test, mentett oldali támasztótest és a kettő közötti átmeneti réteg. A gát 111 m hosszú, koronaszintje 156,00 mBf, koronaszélessége 6,0 m, legnagyobb talpszélessége 105 m, a terep feletti legnagyobb magassága 14,5 m. A völgyzárógát a felvízi oldalán a hullámverés ellen betonlap burkolatot kapott, a mentett oldalát füvesítették.
A fejlesztés során a megnövekedett üzemvízszint miatt a völgyzárógát vízoldalán a burkolat felújítása, javítása készült el, a mentett oldalon a gát megerősítésére került sor, a szivárgó rendszer kialakításával.
- Oldaltöltés
Az oldaltöltés a tározó K-i oldalán a község felöli nyereg lezárására épült úgy, hogy Fehérvárcsurgó község árvizektől való mentesítését is biztosítsa. A fejlesztés keretében az oldaltöltés teljes vízoldali rézsűje bentonit paplanos vízszigetelést és beton sejtidomkőből kialakított hullámverés elleni védelmet kapott, melyet hullámtörő borda zár le a 155,0 mBf szinten. A mentett oldalon a fenntartósáv rendezésére került sor, mely alatt szivárgó rendszer épült. A koronán M56-os zúzottkő burkolat készült. Az oldaltöltés homogén földgát, a mentett oldalirészű füvesített.
Üzemi műtárgyak:
- Fenékleürítő műtárgy
A fenékleürítő műtárgy a völgyzárógát 57 m-es szelvényében épült, ami egy 3,5 m belső átmérőjű, 40 cm falvastagságú vasbeton akna (üzemi torony), melyet egy vízkivételi csőtag köt össze a tározóval. A fenékleürítés az Ős-Gaja tározó alatti szakaszán történt bányászati tevékenység következményeként ellehetetlenült.
A műtárgy funkciójának megszűnésével és a tározó alatti területek biztonsága érdekében vasbeton lezáró fal épült a csőalagút és vízkivételi torony kapcsolatánál. A lezárófalba beépítésre került egy NA600-as fenékleürítő és vízkivételi cső vakkarimával hegesztett kapcsolattal, és egy 110 KPE gömbcsap sdr 10-es nyomásfokozatra, mely lehetővé teszi a műtárgy belső tisztítása során a tisztító víz kiengedését a mentett oldal felé.
- Többfeladatú műtárgy (vízlebocsátó)
A műtárgy az oldaltöltés 322 m-es szelvényében épült, feladata a 146,00 – 154,00 szintek között a tározóba érkező vizek átbocsátása a vízelvezető csatornába és a csatorna vízállásának szabályozása. A műtárgy vasbeton anyagú, ikerszelvényű műtárgy, mely acél elzárószerkezettel működtethető, valamint tölgyfa zárópallókkal ideiglenesen is zárható. Az alvízi oldalon csillapítómedence került kialakításra, mely a műtárgyból kilépő víz sebességét csillapítja. A műtárgyhoz csatlakozik a vízelvezető csatorna, mely a mindenkori vízhozamokat vezeti el. A csatornán 7 db eséscsökkentő bukó épült. A tározó leürítése előre nem látható rendkívüli helyzet következtében válhat szükségessé.
A Fehérvárcsurgói-tározó a vízlebocsátó műtárggyal
Árvízi túlfolyó (vészárapasztó):
A túlfolyó a tározó vészkiömlője, mely a tározó korábbi Rákhegyi mellék-öblözete és a vízelvezető csatorna között helyezkedik el A vészárapasztó kialakításánál a mértékadó vízhozam: 41 m3/sec, maximális vízszállító képessége 156,0 mBf szinten 84 m3/s. A vészárapasztó küszöbe az oldaltöltés és a keresztgát bekötései közötti területen került kialakításra.
A küszöb 20 m szélességű és 5 m hosszú betonból kialakított műtárgy, melyhez 20 m-ről 12 m-re csökkenő fenékszélességű, gabion kosárból és matracból kialakított surrantó csatlakozik 30 m hosszúságban. A küszöb szintje 145 mBf szintről indul és az alvizi oldalon a terephez csatlakozik.
Fehérvárcsurgói-tározó vészárapasztó műtárgy