A Balaton Közép-Európa legnagyobb sekély vízű tava, amely a vízfelületéhez viszonyítva kis vízgyűjtő területtel és kifejezetten kis átlag vízmélységgel rendelkezik. Emiatt az időjárás rövid és hosszútávú hatásaira érzékenyen reagál. A tó gazdasági és idegenforgalmi jelentősége rendkívül nagy, ezért különösen fontos, hogy a Balatonnal szemben támasztott hasznosítási igények folyamatosan biztosítottak legyenek. Az éghajlatváltozást kutató szakemberek véleménye szerint bár sokéves viszonylatban nem változik a csapadék átlagos mennyisége, azonban az eloszlása szélsőségesebbé válik. A csapadékhiány években, évcsoportokban történő előfordulása halmozódó vízhiányt, egyben a vízgyűjtőterület kiürülését és végső soron a tó vízmennyiségének drasztikus csökkenését eredményezhetik. A szélsőséges csapadékhiány kedvezőtlen hatása mérsékelhető a tó vízkészletének növelésével, a többlet tározás lehetőségének megteremtésével. Ezt a célt szolgálja egyebek között a tó szabályozási szintjének növelése: a tó maximális üzemvízszintének 10 cm-rel történő emelése (+110 cm-ről +120 cm-re) 60 millió m3 plusz víztömeget jelent, ami tartalékot képez a nyári megnövekedett párolgású időszakra.
Az üzemeltetési engedély módosítása a projekt kertében elkészített környezeti hatástanulmány eredménye és az abban megfogalmazott intézkedési javaslatok alapján vált lehetővé. A tanulmány alapvető feladata a vízszintszabályozás és az éghajlatváltozás közötti összefüggések feltárása volt. A megemelt maximális üzemi vízszint indokolttá tette a partvonal-szabályozási tervek felülvizsgálatát is a 44 parti település vonatkozásában, amely szintén megtörtént a projekt keretében.
Az iszapvándorlási modell, valamint a mederkotrási tervek kidolgozásához megtörtént a Balaton meder anyagának minőségi és mennyiségi felmérése és elkészült a tó nádgazdálkodási terve.
A klímaváltozás következtében zajló folyamatok megismeréséhez, valamint az alkalmazkodás érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nélkülözhetetlen a folyamatos adatgyűjtés során szerzett információk integrálása. Az éghajlatváltozás folyamatainak megfigyeléséhez az Igazgatóság vízrajzi monitoring hálózata jelentős monitoring eszköz állománnyal bővült. A monitoring eszközök által nyert adatok kezelésének hatékonyabb elősegítéséhez, a mért információk feldolgozásához korszerű informatikai eszközök beszerzésére is sor került.
A kidolgozott környezeti hatásvizsgálat, a monitoring eszközökkel gyűjtött adatok és a kiépített informatikai háttér hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a természeti erőforrások – elsősorban a vízkészletek – védelméhez szükséges közép- és hosszútávú fejlesztési szükségletek és a vízkárelhárítás érdekében szükséges intézkedések azonosításához, továbbá a megtett intézkedések hatásainak vizsgálatához. „A klímaváltozás hatásainak vizsgálata a Balaton vízkészletére, belső áramlási viszonyaira, ezek hatása az élővilágra” projekt a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásán túl vizsgálta és felülvizsgálta a stabilabb üzemeltetéshez szükséges paramétereket, illetve ezek gazdasági hatásait is, feltárva a pozitív és negatív tényezőket.
A projekt megvalósításának befejezése: 2021. április 15.
További információ: klimabalaton.ovf.hu