A Szent László-patak a Duna jobb parti vízrendszerének egyik vízfolyása, amely a Gerecse hegységben, Héreg település közelében több kisebb forrás összetorkollásából ered. Hosszan elnyúló ÉNY-DK irányú völgyben folyik keresztül a Komárom-Esztergom megyei Tarján, valamint a Fejér megyei Csabdi, Bicske, Alcsútdoboz, Gyúró, Tordas, Martonvásár, Ráckeresztúr és Ercsi települések közigazgatási területén. Befogadója Beloiannisz közelében a Váli-víz balpart 3+410 km szelvénye. A vízfolyás teljes hossza 68,3 km, ebből a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) kezelésében lévő hossz 53,94 km.
A Szent László-patak teljes körű fenntartására és jó karba helyezésére 1985-1988 között került sor, ezért a vízfolyás teljes rekonstrukciója az idő közben megváltozott társadalmi igények és megnövekedett vízigény figyelembe vételével időszerűvé vált.
Bár a Szent László-patak vízjárását napjaink éghajlatváltozása, a csapadékszegény, illetve a csapadékban bővebb időszakok jelentősen befolyásolják, a vízfolyás mégis jelentős mezőgazdasági vízigényt elégít ki. Annak érdekében, hogy az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények ellenére is ki lehessen szolgálni a jelentkező vízigényeket, szükséges a vízszolgáltatást biztosító duzzasztók rekonstrukciója: a sérült betonba rakott terméskő burkolatok javítása, a felgyülemlett iszap eltávolítása, a betétpallók pótlása. A projekt keretében megvalósul a mederben lévő rossz állapotú műtárgyak (duzzasztók, zsilipek) felújítása és a műtárgyak üzemrendjének felülvizsgálata is, ezáltal javulnak a vízkészlet-szabályozás feltételei. Kedvezőbb lesz a vízrendszer ökológiai állapota, lehetővé válik a rendelkezésre álló vízkészlet nagyobb mértékű, rugalmasabb felhasználása. A mederrendezést követően a medret kísérő növényzet telepítésével kialakítható a vízfolyásra jellemző parti zonáció, amellyel csökkenthető a mezőgazdaságból származó erózió, a tápanyag és növényvédő szer bemosódás, továbbá az eutrofizáció. A parti zonáció a víztér árnyékolásával elősegíti a párolgás csökkentését is, amely a vízkészlet megőrzése által kedvező hatást gyakorol a vízminőségre, főleg kisvizes időszakban. A mederrendezési és műtárgyrekonstrukciós munkák mellett vízkormányzó műtárgyak és vízhiánymonitoring-állomás létesül a vízgyűjtő területén.
A megvalósuló beruházás hozzájárul a terület aszályérzékenységének csökkentéséhez, a jelenlegi és a jövőben jelentkező mezőgazdasági célú vízhasználatok biztonságos kiszolgálásához. A projekt befejezését követően törekedni kell a rugalmas, rendszeres, a spontán folyamatokat elősegítő, a minimálisan szükséges beavatkozásra törekvő fenntartási gyakorlat kialakítására.
A beruházást az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma valósítja meg.
A Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása projekt a 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározat 2. számú mellékletében nevesített kiemelt projekt 1,4 milliárd forint támogatási kerettel.
Támogatási szerződés hatályba lépése: 2020. december 31.
A projekt fizikai befejezésének tervezett időpontja: 2023. november 30.
További információ: sztlaszlopatakvg.ovf.hu