A most lezárult projekt a Balaton vízmennyiségi és -minőségi viszonyainak méréséhez, az adatelemzéshez, értékeléshez, a vízminiőségi problémák kezeléséhez, továbbá a tájékoztató rendszerek kiépítésével a tájékoztatás reformjához járul hozzá.
Az éghajlatváltozás a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségi eloszlásában az utóbbi évtizedekben már éreztette nem kívánatos hatásait. E káros hatások mérséklése, azaz a vízgazdálkodás helyzetének javítása, a vízhiányos időszakokban jelentkező vízigények kielégítésének elősegítése, valamint a hasznosítható természetes vízkészletek mennyiségének növelése iránti igény új kihívások elé állította a vízügyi ágazatot. A 2014-2020. közötti Európai Uniós pályázati ciklus fejlesztési programjai közül a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) biztosított lehetőséget vízrendezési, vízgazdálkodási projektek megvalósítására. Ennek köszönhetően a Balaton több mint 17 milliárd forintos uniós támogatásban részesült. A támogatásból megvalósított fejlesztések hozzájárulnak a tó gazdasági-, idegenforgalmi potenciáljának megőrzéséhez, növeléséhez is.
A 2000-es évektől kezdődően – vélhetőn a klímaváltozással összefüggésben - rendkívül szélsőséges ingadozások jellemzik a Balaton vízjárását. Az előrejelzések alapján ezek a szélsőségek a jövőben az eddigieknél akár nagyobb gyakorisággal is előfordulhatnak. A Balaton sekélyvízű tó , ezért érzékenyen reagál a hidrometeorológiai változásokra is. A tó sérülékenységének és alkalmazkodóképességének jobb megértéséhez szükségszerűvé vált egy korszerű, átfogó megfigyelő rendszer kiépítése, melynek feladata a globális és regionális változások folyamatos követése.
Az első online Balatoni Információs Rendszer (EU LIFE projekt) 2003-2006 között lett kiépítve. A projekt keretében a keszthelyi-, szigligeti- és siófoki-medencékbe kihelyezett három cölöpön elhelyezett meteorológiai és vízminőségi mérőegységek jelentős szerepet játszottak a tó környezeti állapotát leíró adatok gyűjtésében, de a cölöpök a méretük miatt csak korlátozottan biztosítottak lehetőséget műszerek kihelyezésére.
A KEHOP-1.1.0 pályázati konstrukció lehetővé tette, hogy a LIFE projekt irányvonalán tovább haladva az „Átfogó környezeti tájékoztató és megfigyelő rendszer a Balatonon” projektben olyan döntéstámogató monitoring rendszer jöjjön létre, amely folytatja és magasabb szintre emeli a Balaton tóközepi vízmennyiségi- és minőségi, valamint meteorológiai észlelések több mint egy évtizedes hagyományát.
A létrehozott megfigyelő rendszer részeként szigetüzemű hidrometeorológiai és vízminőségi kutatóállomások létesültek a Balaton négy eltérő fizikai- kémiai- és ökológiai- paraméterekkel jellemezhető medencéjében: Siófok, Balatonszemes, Szigliget valamint Keszthely térségében.
A kutatóállomások mederben maradó alszerkezeti cölöpalapból, valamint ideiglenesen kihelyezett fel-szerkezetből állnak, melyen a mérőműszerek és egyéb segédberendezések elhelyezhetők. A téli jegesedési időszakban a megfelelő hajózási jelzésekkel ellátott cölöpalap a Balaton medrében marad, a felszerkezetet és a rajta lévő műszereket biztonságvédelmi szempontok miatt le kell szerelni.
A kutatóállomásokat a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a projektben együttműködő egyik partnerszervezete, az Országos Meteorológiai Szolgálat üzemelteti. A kutatóállomások helyet biztosítanak a Balaton viharjelző rendszerének berendezései számára is.
A projekt keretében a Balaton parti sávjában távjelzősített nyomásmérő szondák lettek telepítve a talajvízszintek mérésére, melyek a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság üzemeltetésébe kerültek, illetve az Országos Meteorológiai Szolgálat több meterológiai állomására és Viharjelző Obszervatóriumába is kerültek elhelyezésre speciális mérő eszközök. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet műszerparkja különféle laboratóriumi eszközökkel bővült.
Az egyes műszerek által gyűjtött adatok a Balaton adatbázisba kerülnek, amely a sokrétű adatgyűjtés integrálásával átfogó információs rendszer működtetését valósítja meg, hozzájárulva ezzel a Balaton ökológiai és társadalmi-gazdasági rendszere sérülékenységének, illetve alkalmazkodóképességének jobb megértéséhez. A projekt keretében létrehozott adatbázis ezáltal hozzásegíti a döntéshozókat a Balaton klímaváltozással szembeni érzékenységének megértéséhez és a megalapozott döntések meghozatalához.
A létrejött adatbázis elemei web alapú tájékoztató felületek segítségével nyilvánosan is elérhetők. Hét Balaton parti település frekventált helyszínén digitális tájékoztató táblák, valamint mobil alkalmazások teszik elérhetővé a megfigyelő rendszer adatait az érdeklődők számára.
További információ: balaton-monitoring.ovf.hu