Iránymutatás a települési helyi vízkár-elhárítási feladatok ellátásához
Jelen iránymutatás letölthető formátumban megtalálható a kapcsolódó anyagok között
A „helyi vízkár” fogalmán belül veszélyhelyzet alakulhat ki a valamely kis vízgyűjtőjű kisvízfolyáson levonuló árhullámmal összefüggésben, amely jellemzően a helyben lehulló, de megfelelő elvezetés hiányában elöntést okozó csapadékvízzel párosulhat. A helyi vízkárok elleni védekezés lényegesen sokrétűbb és sok település esetében kiépített záportározók, megfelelő elvezető rendszer hiányában nehezebben tervezhetők. A káresemény bekövetkezte előtt a kiváltó okok összetettsége (domborzat, lehulló nagycsapadék, elvezető rendszer, beépítettség, depóniák állapota stb.) miatt a tényleges kárelhárítási/megelőzési munkák elvégzésére kevesebb idő áll rendelkezésre, mint a folyókon, vízfolyások alsó szakaszán levonuló árhullámok esetében. Ideiglenes védvonalak kiépítésére gyakorlatilag nincs idő vagy csak lokálisan van rá lehetőség, ezért itt a legfontosabb prioritás a prevenció.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4.§ (1) pontjában rögzíti a települési önkormányzat vízgazdálkodással összefüggő feladatait, amely értelmében a település önkormányzatának feladata a helyi vízrendezés, ár- és belvízelvezetés és települési vízkárelhárítás ellátása. A 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet 3/A. § rögzíti a települési vízkár-elhárítási tervek elkészítését, illetve felülvizsgálatának szabályait.
A jogszabály értelmében a feladatok ellátását a védelmi terv birtokában kell végezni. A terv tartalmazza a település védelmi szervezetének felépítését és a védelmi időszakok feladatait.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 16.§ (1) pontja alapján a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása – a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés – az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége. A törvény 16. §. (5) pontja részletezi a helyi önkormányzatok feladatát.
A védekezési tevékenység során a területileg illetékes VIZIG igény esetén műszaki szakirányítást végez a polgármester részére nyújtott segítség keretében.
A védekezési időszak feladatait 3 csoportra lehet osztani:
- A védekezésre való felkészülés
- Az operatív védekezés
- A védekezés megszűnését követő intézkedések
FELKÉSZÜLÉS
A védekezésre való felkészülést a vízkár-veszélyt megelőző időszakban kell elkezdeni. A felkészülési időszakban elsősorban a preventív, helyi vízkárt megelőző intézkedéseknek kell dominálniuk. Itt mindenekelőtt a megfelelő csapadékvíz elvezetési infrastruktúra és az esetleges védelmi létesítmények kiépítése, valamint ezeknek a műveknek olyan állapotban tartása a feladat, hogy funkciójukat maradéktalanul be tudják tölteni.
Főbb feladatok a felkészülés keretében:
- A vízfolyások medrének és a csapadékvíz elvezető árkok vizsgálata (lefolyást gátló akadályok észlelése esetén gondoskodni kell azok eltávolításáról)
- Műtárgyak felülvizsgálata
- A beavatkozási helyeket, depóniákat megközelítő utak járhatóságának felülvizsgálata
- Védelmi eszközök, anyagok, gépek felülvizsgálata
- A kommunikációs eszközök működőképességének ellenőrzése
- A védelmi szervezet értesítése, felkészülés az esetleges védekezésre
- Vízkár-elhárítási terv, annak éves felülvizsgálatainak és más felkészülési tervek áttekintése
VÉDEKEZÉS
A potenciálisan vízkárveszélyes területeken jelentkező elöntések kockázata vízrendezési tevékenységgel, illetve a károkat megelőző karbantartási munkálatok elvégzésével csökkenthető. A vízkár események arányaiban kisebb részében azonban konkrét védekezési beavatkozásokra is szükség lehet.
Mindenekelőtt a helyi védelemvezető (polgármester) tájékozódik a káresemény helyszínén a helyzetről, és szükség esetén elrendeli a megfelelő védelmi fokozatot!
Az Önkormányzat székhelyén a védekezés idején műszaki ügyeletet kell tartani.
A védekezési időszakban védelmi naplóba rögzíteni kell, hogy időpont szerint pontosan mikor, milyen intézkedéseket hozott a védelemvezető, és ezen intézkedések végrehajtását is rögzíteni kell.
A védekezés időszaka alatt pontos nyilvántartást kell vezetni a munkálatokhoz szükséges anyagokról (homok, zsák, üzemanyag, fáklya stb.), azok mennyiségéről, az igénybe vett gépek üzemidejéről, a foglalkoztatottak munkaidejéről.
Az Önkormányzatnak napi jelentés kötelezettsége van, melyet a védekezés időtartama alatt minden reggel 8:00 óráig az illetékes Vízügyi Igazgatóság ügyeletére meg kell küldenie!
A védekezési időszak főbb feladatai:
- Készültségi fokozat elrendelése, figyelőszolgálat megszervezése
- Tájékozódás a kialakult és várható vízkár-elhárítási eseményekről, az előre jelzett tetőző vízszintekről és a várható elöntési helyzetekről
- A vízkár-elhárítási szervezet mozgósítása és kirendelése
- Szükség esetén műszaki és technikai segítségkérés
- Baleset és munkavédelmi oktatás
- Az érintett lakosság, az államigazgatási szervek és a gazdálkodó szervezetek tájékoztatása
- Védelmi napló vezetése, események dokumentálása és jelentések elkészítése
- A munkavégzés feltételeinek biztosítása (ellátás, logisztika, üzemanyag, WC, oltások, világítás stb.)
- Védelmi napló vezetése, események dokumentálása és jelentések elkészítése
- Ha valószínűsíthető a beavatkozások esetleges sikertelensége a mentés-kiürítés megszervezése
VÉDEKEZÉST KÖVETŐ FELADATOK
A védekezést kiváltó okok megszűnésével a vízkárelhárítási készültséget meg kell szüntetni.
A védekezés megszűnését követő főbb feladatok:
- A védekezés során kialakított ideiglenes védművek felmérése, dokumentálása, átvezetése a védelmi tervbe
- Állandó vagy megmaradó védvonalak felülvizsgálata és helyreállítása
- Az ideiglenes védművek visszabontása (homokzsákürítés, ártalmatlanítás, deponálás stb.)
- Védelmi eszközök, felszerelések karbantartása, raktározása, az induló készlet visszapótlása
- Védekezési költségek elszámolása
- Összefoglaló jelentés készítése
- Védekezési tapasztalatok kiértékelése, fejlesztési igények megfogalmazása
- A vízkár-elhárítási terv aktualizálása (tetőző vízszintek, beavatkozási helyek, elöntési határvonalak, eszköz anyag igény-korrekció stb.)
A védekezési időszak feladatellátásához segítséget nyújt a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási- És Vízépítési Tagozata által 2015-ben elfogadott Módszertani segédlet – a települési vízkár-elhárítási tervek készítéséhez című dokumentum – S-06 számú ellenőrző listája, mely a kapcsolódó anyagokban megtalálható.
Az alábbi link alatt elérhető a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási- és Vízépítési Tagozata által kiadott Módszertani Segédlet a települések vízkár-elhárítási tervek készítéséhez című útmutató, ami további segítséget nyújthat.