A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. A különleges adottságokkal rendelkező, nádasokkal tarkított sekély vízű tó, amely a nyári időszakban gyorsan felmelegszik és fürdőzésre alkalmas állapotát általában hónapokon keresztül megőrzi. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályozásnak köszönhetően hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike, nemzetgazdasági, idegenforgalmi jelentőségét csak a Balaton múlja felül. A Velencei-tó fejlesztésére vonatkozóan 2014-ben egységes fejlesztési koncepció készült, amelynek kidolgozása valamennyi érintett település önkormányzata bevonásával történt, megoldást kínálva az összes kezelendő problémára és figyelembe véve az egyedi fejlesztési elképzeléseket. Az egységes fejlesztési koncepció a Velencei-tó és környezete komplex fejlesztési elképzeléseit három műszaki probléma köré csoportosította: belterületi vízrendezés, hordalékfogó tározók, partvédelem. A tanulmánytervekben ismertetett, a Velencei-tavat átfogóan érintő fejlesztések közül a projektben azon projektelemek kerültek kiválasztásra, amelyek a KEHOP pályázat keretében támogatható tevékenységek.
A 2017. évben megkezdődött beruházás leglátványosabb eleme a partfalrehabilitáció: a projekt keretében 47 helyszínen összesen 29 km hosszúságban megújultak a partvédőművek: az elavult, magassághiányos partfalak átépítése több különböző technológia alkalmazásával történt, igazodva az adott helyszín jellegéhez és az üzemeltetés során felmerülő speciális igényekhez. A sukorói evezőspályán például a korábbi függőleges partvédőmű helyett rézsűs partfal épült, amely a hullámokat szinte teljes mértékben elnyeli, így az evezőspálya az átépítést követően már 2019 őszén otthont adhatott a World Rowing Masters Regatta evezősversenynek. A csónakkikötők megtisztultak a hulladéktól és a felhalmozódott lágy iszaptól. Az időről-időre a jövőben is szükségessé váló kotrásokkal eltávolított mederanyag befogadására zagyterek épültek. A tó vízminőségének javítása érdekében megtörtént a betorkolló vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése is, de ezt a célt szolgálja az öblök kotrása és a természetvédelmi területen elvégzett áramlásjavító kotrások is. A kiemelt mederanyagból költőszigetek lettek kialakítva a nádas lápi részén, mely számos, tó körül fészkelő madárfajnak nyújthat otthont. A kialakított 6 db természetes ívóhely és 2 db fenntartható halbölcső elősegíti, hogy a halak szaporodásukhoz természetközeli élőhelyet találjanak, a sekély víz és vízpart pedig számos élőlénynek nyújt majd táplálkozó- és szaporodóhelyet.
A támogatott tevékenységek jelentős része 2021-ben befejeződött, az elkészült létesítményeket a nagyközönség már birtokba vehette, ezeken a helyszíneken a korábbi szabadidős tevékenységek korlátozás nélkül folytathatók.
A Velencei-tó fokozott érdeklődésnek örvend a horgászni vágyók körében, akik közül sokan csónakból hódolnak szenvedélyüknek. A csónakkikötők kotrását megelőzően a csónakok kikötésére szolgáló, elavult, nem megfelelő műszaki kialakítású, néhol balesetveszélyes vendégmólókat el kellett bontani. A bontási munkák ütemezésekor a beruházó kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a projekt időtartama alatt mindig megfelelő számú kikötési lehetőség álljon a horgászok rendelkezésére. Az elbontott vendégmólók hatályos jogszabályoknak, műszaki előírásoknak megfelelő visszaépítése sajnálatos módon a projekt fedezetét biztosító KEHOP pályázati forrásból nem támogatható. Ezért, a tó sokrétű szabadidős- és sportolási célú használatának megőrzése érdekében Magyarország kormánya forrást biztosított összesen 1537 fm vendégmóló visszaépítésére, az érintett önkormányzatok által a korábbi kihasználtság figyelembe vételével javasolt 8 helyszínen Agárd, Gárdony, Velence és Sukoró területén. A visszaépülő vendégmólók innovatív technológiával készülnek: az úszómű-vendégmólók önbeálló bejáróhíddal kapcsolódnak majd a felújított partvédőműhöz. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a vendégmólók a vízszint ingadozását követve megkönnyítsék és biztonságosabbá tegyék a csónakból történő ki- és beszállást.
A beruházást az Országos Vízügyi Főigazgatóság és Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma valósítja meg.
A Velencei-tavi partfal komplex, fenntartható rehabilitációja projekt a 1084/2016. (II. 29.) Kormányhatározat 2. számú mellékletében nevesített kiemelt projekt, összesen 14 milliárd forint támogatási kerettel. A KEHOP forrásból nem támogatható fejlesztésekre biztosított haza forrás: 506.047.186 forint.
Támogatási szerződés hatályba lépése: 2016. december 7.
A projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2023. június 30.
További információk a projekt honlapján: velenceito.ovf.hu