Események

22
2019. április 22., hétfő

Nyílt nap iskolásoknak - Szekszárd

A „Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítése” című projekthez kapcsolódóan a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Tolna megyében található középiskolák érdeklődő osztályai részére nyílt napot szervez.

21
2019. március 21., csütörtök

MHT ülés a Víz Világnapja alkalmából

vizvilagnapeg.jpg

A Magyar Hidrológiai Társaság Közép-dunántúli
Területi Szervezete a Víz Világnapja alkalmából 2019. március 21-én 1400 órai kezdettel tartja soron következő programját.

28
2019. február 28., csütörtök

Lakossági fórum - Szekszárd

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) konzorciumi együttműködésében megvalósuló „Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítése” című projekt bemutatására 2019. február 28-án 17 órakor lakossági fórumra kerül sor a szekszárdi Vármegyeházán.

27
2019. február 27., szerda

Sajtónyilvános konferencia

A „Velencei-tavi partfal komplex, fenntartható rehabilitációja” (KEHOP-1.3.0-15-2016-00015) című projekthez kapcsolódóan sajtónyilvános konferenciára kerül sor az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szervezésében.

21
2019. március 21., csütörtök

A Víz Világnapja 2019

Fejér megyi gyermekrajz-, fotó- és irodalmi pályázat - Ünnepi díjkiosztó

19
2018. június 19., kedd

30 éves a Lankóci Vízügyi Kiállítóhely

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Tolna megyei területi szervezete a Lankóci Vízügyi Kiállítóhely alapításának 30. évfordulóján visszaemlékező eseményt szervez.

Korábbi események
Tartalomfelelős:

Sajtóközlemény nádvágásról - 2017. január 9.

2017. január 09., hétfő 15:50

Sajtóközlemény nádvágásról

2017. január 9.

A Balaton 235 kilométernyi partvonalán 1.200 ha nádterület található, ebből természetvédelmi célokból kb. 400 ha vágása nem kívánatos. A 800 ha nádat vágásforgó rendszerben célszerű vágni, így az évente „kívánatos” mennyiség kb. 270 ha. Azonban nagyon sok olyan település van, ahol a belterületi ingatlanok előtt találhatók nagy kiterjedésű nádasok, amik közterületről nehezen vagy egyáltalán nem közelíthetők meg (jellemzően a déli parton, bár az északi parton is találhatók ilyen területek), így itt a nád nagyüzemi, gépesített vágása nem megoldható. Ha ezeket a területek nem számoljuk, akkor évente kb. 100-120 ha az a nádmennyiség, ami vágható.

A nádvágást mindig jelentősen befolyásolja az időjárás. Az elmúlt két évben nem alakult ki olyan jégborítás a tavon, ami lehetővé tette volna a nagygépi nádvágást, de 2016-ban volt egy kb. 1 hetes időszak, amíg nagygéppel lehetett nádat vágni, így az igazgatóság 52 ha nádat tudott levágni. A magánszemélyek, önkormányzatok, egyesületek által levágott nád mennyisége kb. 50 ha volt. Haszonnád vágás 3 ha volt, így 2016-ban összességében kb. 115 ha nád került levágásra.

 

2017-ben már kialakult a tavon olyan jégréteg, ami lehetővé teszi a gépesített vágást, így január második hetében megkezdődik a vízminőségi nádvágás, aminek tervezett mennyisége 40 ha, melyeket az alábbi helyen tervezünk:

  • Zala jobbpart zagytéri nádas,
  • Balatonederics, Balatongyörök közigazgatási határok találkozásának környékén a partközeli nádasok területe kerül kijelölésre.
  • Szigliget K-i szélén (a 71-es út mentén).

A Közép-dunántúli  Vízügyi Igazgatóság nem rendelkezik nádvágó géppel, így ezt a feladatot közbeszerzési eljárás keretében nyertes vállalkozókkal végeztetjük el. A vállalkozók díja várhatóan 60.000,- Ft + ÁFA/ha körül alakul, az igazgatóság feladattervében bruttó 3.000.000,- Ft áll rendelkezésre nádvágásra. Előzetes felmérésünk alapján idén haszonnádvágásra nem kerül sor, nem jelentkeztek ilyen igénnyel. A Balatonon a nádvágással foglalkozó vállalkozók száma kevés, összesen 3 olyan vállalkozó van, aki ezzel foglalkozik. Ennek oka, hogy a jó minőségű nád vágására alkalmas területek száma kevés, nagy táblákban vágható területek is szerényen állnak rendelkezésre, így gazdaságosan a feladat nem, vagy csak nehezen végezhető el, ráadásul a balatoni nád piaca jelentősen beszűkült, az import (kínai és török) nád ára lényegesen alacsonyabb. Így a haszonnádként levágott nádat leginkább tetőfedésre használják fel, ez a feladat azonban nem igényel olyan mennyiségű nádat, ami jelentős területek vágását tenné szükségessé. A nyertes vállalkozók azért végzik a téli nádvágási feladatot, hogy az általuk foglalkoztatott dolgozóknak télen munkát tudjanak biztosítani, hiszen ezek a vállalkozók alapvetően tetőfedők.

A vízügyi igazgatósághoz eddig magánszemélyektől, önkormányzatoktól stb. beérkezett kérelmek száma 72 db, várhatóan idén ennek is kb. duplája 140-150 db kérelem fog érkezni. Így valószínűleg az idei évben is kb. 50 ha mennyiségben vágnak ezen személyek, szervezetek. Tehát összességében az idei szezonban is levágásra kerül kb. 90-100 ha nád.

A nád vágása február 15-ig lehetséges, azonban, ha a körülmények szükségessé teszik, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása alapján ez az időpont február végéig meghosszabbítható.

Problémát nem okoz, ha a nád nem kerül levágásra, bár a nádas minőségének javulása kizárólag a folyamatos vágással érhető el.

 

Az idei évben, várhatóan a nyár elejére elkészül az új nádminősítési térkép (az előző minősítés 2012-ben készült). Az év végére elkészítjük a balatoni nádgazdálkodási tervet.

A balatoni nádgazdálkodási terv szükségességét legalább 3 oldalról lehet megközelíteni:

  1. A nád évezredek óta fontos „haszonnövény”, sok család megélhetési forrása volt. Építőipari felhasználása közismert: a legjobb minőségi nád a tetőfedő nád, de nagyon jó szigetelőanyag is. Gazdasági értéke a jó búzatermő területekével vetekedett: 20-25 aranykoronaértékű is lehetett. Adóalap is volt, ezért minden település határában elhatárolták a különböző minőségű nádtáblákat. A rendszerváltásig a XX. század második felében nagy nádgazdaságok (állami gazdaságok) hasznosították a nádat, minden évben learatták a lehető legnagyobb területeket. Gazdasági érdekük volt a nád jó állapotban tartása. A balatoni nád mindig is kitűnő, nagy értékű exportcikk volt: Nyugat-Európában minden mennyiséget el lehetett adni. A rendszerváltás után ezeket a piacokat elvesztettük, a nádgazdaságok előbb-utóbb megszűntek. Egyre kisebb lett a rendszeresen aratott nádasok területe, ami együtt járt gazdasági értékének leromlásával is. Ma már kisebb az építőipari jelentősége, kevesebb nádfedeles ház épül. De azért van piaca a tetőfedő nádnak is és a nádszövetnek is.
  2. A Balaton szemszögéből tekintve a nádasokat: a tó parti tájékát meghatározó növényzete: biológiai, ökológiai szempontból nélkülözhetetlen élettája. A nádasöv nélkül nem Balaton a Balaton. Ha elpusztítjuk, gyorsan elpusztul a tó is (a „gyorsan”-t ökológiai időléptékben kell érteni, de azért az emberi időlépték is érzékeli: kevesebb ideje van hátra a Balatonnak, mint amilyen idős most. Körülbelül 7.000 éve van összefüggő vízfelület). A halaknak ívóhely, táplálkozóhely is; a madarakról nem is beszélve. De számos más állat- és növényfajnak szolgál élőhelyül. A táplálkozási kapcsolatoknak egyik kiinduló pontja is lehet. Fontos szerepe van a tavi anyagforgalomban és energiaáramlásban.
  3. A megközelítés a vízminőségvédelem: a nádasöv pufferzónaként funkciónál a kívülről érkező terhelésekkel szemben: megvédi a tó nyílt vízét számos káros hatástól. A szárazföld felől felfogja a diffúz terhelések jelentős részét, de a vízfolyásokkal bejutókat is. A víz felől pedig felfogja, csillapítja a hullámzást, mérsékli a szél erejét. Ezzel partvédő szerepe is van, de megvédi a nádas életközösségét is.

 

A tó felületéhez képest (600 km2) az 1200 hektárnyi nádas (1,2 km2 = alig 0,2%!) szerepe, jelentősége sokszorosan meghaladja a területi arányát.

Számos további fontos szerepet is lehetne hangsúlyozni, de már a fentiek is érzékeltethetik, hogy a nádgazdálkodásnak milyen fontos szerepe van a Balaton megőrzésében, védelmében. A nádasok kezelés nélkül hamar elöregszenek. Felhalmozódik bennük az elhalt avas nád és nádtörmelék. Felszaporodnak a kórokozók és kártevők is. A balatoni nádasok ma már nem tudnak maguktól megújulni, mert nincs olyan jelentős hullámtevékenység, ami a bomló szervesanyagot, törmeléket ki tudná öblíteni a nádasok belsejéből. Emiatt anaerob bomlás, rothadás is jellemzi, ami számos élőlény pusztulását is okozhatja. Bűzös iszap is keletkezik, ami embernek is kellemetlen.

Fentiek miatt nádasok fenntartását, kezelését, hasznosítását (a továbbiakban együtt: nádgazdálkodást) úgy kell folytatni, hogy az egyidejűleg biztosítsa a környezet-, természet-, valamint vízminőségvédelmi követelményeket.

A nádgazdálkodási tervet hosszabb távra: 20-25 évre kell készíteni és ebben az időkeretben lehet meghatározni a rövidebb távra szóló teendőket. A nádgazdálkodás fontos eleme az aratás. Attól függően, hogy milyen régen nem volt aratva az adott terület, ki kell dolgozni az aratási forgót, azt, hogy milyen módszerrel vágjuk le (kisgép, nagygép, esetleg kézi) is.

Mindezt akkor tudjuk megcsinálni, ha tisztában vagyunk a nádasok állapotával. Ezt szolgálja a rendszeres időközökben végzett nádastérképezés, minősítés is.

Utolsó módosítás: 2017. január 10., kedd 08:23