Tartalomfelelős: Horváth Angéla, munkatárs

Meteorológiai miniradar a vízügyes szolgálatban

2020. október 09., péntek 11:57

A tározó árvízvédelmi fejlesztésének szükségességét és időszerűségét a Magyarországon 2008-ban megjelent "Nemzeti éghajlat változási stratégia 2008-2025"  indokolja, mely szerint Magyarországon az átlaghőmérséklet  jelentős emelkedése mellett a következő évtizedekre
az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és a csapadékeloszlás átrendeződése, továbbá a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése várható.

Ennek egyik jele a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer vízfolyásain a heves lefutású árhullámok – ún. villámárvizek – gyakoriságának növekedése, amelyet a 2010. május-júniusi időszak és
a 2013. évi tavaszi ár- és belvízi helyzet is alátámaszt: a Fehérvárcsurgói-tározóban 2010. évben 659 cm (eddigi legnagyobb vízállás) vízszinttartás mellett mintegy 11,1 millió m3 víz betározására került sor, míg 2013 évben 459 cm vízállással 7,5 millió m3 vízmennyiséget tartott vissza a tározó, tehermentesítve ezzel Székesfehérvár város belterületi szakaszát is.

Az utóbbi évek szélsőséges, csapadékos időjárása miatt a tározó árvízcsúcs-csökkentő szerepe újfent előtérbe került.

A Fehérvárcsurgói-tározó amellett, hogy biztosítja a káros nagyvizek visszatartását, lehetőséget biztosít a többlet vízigények kiszolgálására is.

Az árvízvédelmi fejlesztés mellett a projektben kiemelt szerepet kapott a vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetéséhez egy korszerű előrejelző rendszer kiépítése is.

A szélsőségesebbé váló időjárás valós idejű hatásainak pontosabb nyomon követéséhez csapadék és hőmérséklet-mérő, vízszintészlelő állomások fejlesztése, kiépítése, automatizálása történt meg a Gaja-patak vízgyűjtőjének tározóközeli tározó szakaszán. A csapadékeloszlás pontosítására - egy olaszországi székhelyű, időjárási és katonai radarrendszereket gyártó cégtől beszerzett - meteorológiai miniradar telepítésére is sor került 2020. év augusztusában.

miniradar2

A meteorológiai mini csapadékradar a tározó optimális üzemeltetését biztosító korszerű üzemirányítási rendszer fő elemeként lehetővé teszi a vízgyűjtő területen a csapadékjelenségek eloszlásának és intenzitásának azonnali érzékelését, a nagycsapadékok biztonságos idejű előrejelzését.

A beszerzett mini radar maximális hatósugara 108 km, azonban a kellően részletgazdag felbontás érdekében a Fehérvárcsurgói-tározón kihelyezett radar hatósugarát 36 km-re állítottuk. A radar műszaki egységét tartalmazó ún. „radardóm” mellett rendkívül fontos az irányító feladatokat ellátó és nagy mennyiségű nyers adatokat feldolgozó számítógépes szoftver, mely szintén
a gyártó olasz cég szellemi terméke.

A nagy felbontású csapadékradarral lehetőség nyílik a célterületen kívül is az egész térségben egyre nagyobb problémát okozó, nagy intenzitású csapadékok azonnali helymeghatározására, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések hamarabb indulhatnak, így a vízkárok mértéke csökkenthető, még Székesfehérvár vonatkozásában is.

A meteorológiai miniradar telepítésére az eredeti elképzelések szerint tavasszal került volna sor, azonban az új típusú koronavírus járvány miatti korlátozó intézkedések következtében az eszköz csak augusztusban érkezett hazánkba az olaszországi gyártótól. A radar telepítésére több lehetséges helyszín is adódott, végül a hatósugár biztosítása érdekében a Fehérvárcsurgói-tározó leeresztő műtárgyán lett elhelyezve. A radar folyamatos üzeme során keletkező adatok központi szerver felé történő továbbításának szoftveres és hardveres kiépítése még folyamatban van.
A műszer által regisztrált időjárási adatok egy hidrológiai előrejelző és üzemirányító rendszerbe futnak majd be, így támogatva a jövőben a tározó optimális üzemeltetését. A budapesti és pogányvári radarok adatai mellett a fehérvárcsurgói mini radarral „megerősített” döntéstámogató rendszer most már jóval tisztább képet adhat a Gaja-patak vízgyűjtőjén zajló csapadékeloszlásokról.

A megvalósuló üzemirányító és előrejelző hidroinformatikai rendszer a tározó komplex hasznosításának lehetőségét erősíti az árvízcsúcs csökkentő szerep és a térség mezőgazdasági vízhasznosítási  igényének együttes figyelembe vételével. Mindez úgy érhető el, ha a tározó mindenkori vízszintje a valós idejű és a várható időjárási viszonyokhoz igazítható az elvárt vízkészlet rendelkezésre állásának biztosítása mellett.

A Fehérvárcsurgói-tározó amellett, hogy megfelelő üzemrenddel biztosítja a káros nagyvizek visszatartását – az árvízvédelmi fejlesztés révén lehetőséget teremt a térségben felmerülő gazdálkodói vízigények kiszolgálására is. Az árvízvédelmi fejlesztés eredményeként a tározó hasznosítható vízkészlete 3,1 millió m3-rel nő, így mérsékli a vizek többletéből, vagy hiányából származó kedvezőtlen hatásokat.


A projekt az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott, mintegy 2,124 milliárd Forint vissza nem térítendő támogatásból valósul meg.

 

Utolsó módosítás: 2020. október 09., péntek 12:06