Események

22
2019. április 22., hétfő

Nyílt nap iskolásoknak - Szekszárd

A „Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítése” című projekthez kapcsolódóan a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Tolna megyében található középiskolák érdeklődő osztályai részére nyílt napot szervez.

21
2019. március 21., csütörtök

MHT ülés a Víz Világnapja alkalmából

vizvilagnapeg.jpg

A Magyar Hidrológiai Társaság Közép-dunántúli
Területi Szervezete a Víz Világnapja alkalmából 2019. március 21-én 1400 órai kezdettel tartja soron következő programját.

28
2019. február 28., csütörtök

Lakossági fórum - Szekszárd

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) konzorciumi együttműködésében megvalósuló „Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítése” című projekt bemutatására 2019. február 28-án 17 órakor lakossági fórumra kerül sor a szekszárdi Vármegyeházán.

27
2019. február 27., szerda

Sajtónyilvános konferencia

A „Velencei-tavi partfal komplex, fenntartható rehabilitációja” (KEHOP-1.3.0-15-2016-00015) című projekthez kapcsolódóan sajtónyilvános konferenciára kerül sor az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szervezésében.

21
2019. március 21., csütörtök

A Víz Világnapja 2019

Fejér megyi gyermekrajz-, fotó- és irodalmi pályázat - Ünnepi díjkiosztó

19
2018. június 19., kedd

30 éves a Lankóci Vízügyi Kiállítóhely

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Tolna megyei területi szervezete a Lankóci Vízügyi Kiállítóhely alapításának 30. évfordulóján visszaemlékező eseményt szervez.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Németh Tímea, PR referenfs

A közvetlen emberi beavatkozások szerepe a Balaton parti sáv természeti területei növényzetének változásaiban

2015. február 24., kedd 10:12

Bevezetés

A Balaton limnológiai értelemben egy rendkívül sekély tó: mintegy 600 km2 vízfelülete mellett átlagos vízmélysége mindössze 3,3 m. A tómedence geográfiai helyzete és kitettsége miatt az É-i part tagoltabb, míg a sekélyvízű D-i oldal partvonal tagolatlanabb. Ez alapvetően meghatározta a nádasöv kialakulásának menetét is: az É-i parton alakultak ki már a Balaton keletkezését követő első időszakban a nagy öblözeti nádasok, míg a D-i parton csak a jelentős hidromorfológiai beavatkozások után, a XIX-szd. végétől.

A balatoni nádasok felmérésének és minősítésnek is évszázados múltja van. Az 1980-as évekig a nádasok minősítésében az elsődleges szempont az ipari célra való hasznosíthatóság, azaz a gazdasági érdek volt. Az 1970-es évek közepétől a nádpusztulások miatt a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok kerültek előtérbe.

A legutóbbi, 2010–2011-ben végzett felmérés és minősítés vizsgálta az emberi tevékenység által okozott kártételeket, direkt emberi beavatkozásokat is, melyek hosszú távon negatív befolyással vannak a Balaton természetes vagy természethez közeli parti növényzetére, illetve a Balaton turisztikai vonzerejére.

Az emberi tevékenységek által okozott kártételek, a Balaton parti növényzetére irányuló direkt emberi beavatkozások a legsúlyosabb veszélyeztető tényezők a nádasok és az egyéb természetes és természeteshez közelálló növényzet számára, mert hosszú távú kihatással vannak a növényzetre, melyekre az nem, vagy csak nagyon lassú megújulással képes reagálni. Ennek következtében egész nádasok, nádasrészek pusztulhatnak ki a Balatonból és a parti sávból. Vannak olyan beavatkozások, melyek a teljes növényzetsávra hatnak, a nyílt víztől a partig, vannak olyanok, melyek főleg csak a vízben álló növényzetre, és vannak olyanok is, melyek elsősorban a parti növényzetre irányulnak.

Illegális feltöltések, stégek, nyiladékok és csónakkikötők szabdalják fel a Balaton nádasövét, elősegítve annak pusztulását és idővel teljes megsemmisülését. Ha a parti zóna növényzete súlyosan károsodik vagy megsemmisül, akkor eltűnik az a pufferzóna is, ami a Balaton vizét védi a külső antropogén hatásoktól, így felgyorsul a tó pusztulása is.

Az emberi beavatkozások elsősorban a belterületi szakaszokhoz, üdülőövezeti területekhez köthetők: pontosan azokhoz a területekhez, ahol leginkább szükség lenne egy pufferzónára a parti emberi tevékenység és a nyílt vízfelület között. Tevékenységünkkel tönkretesszük a tónak azt a természetes szépségét, ami miatt a partjára jövünk.

Jelen dolgozat összefoglalja a 2010-2011. évi növényzetfelmérés és -minősítés során tapasztalt és felmért direkt és indirekt antropogén hatásokat, azok mértékét és következményét.

 

 

A teljes dokumentum  a jobb oldali "Csatolmányok" című részről tölthető le.

A letöltött anyagok felhasználásához vegye figyelembe a jogi nyilatkozatban foglaltakat, melynek hivatkozását az oldal alján találja meg.

bb1_alulVitorlás kikötő a nádasban
IMG_3093res_jeg.jpgJégturzás Balatonszéplaknál
100723_gps025_3978r1Különleges élőhely a Szigligeti-öbölben

 

További balatoni képek a jobb oldali "Galéria" című részen találhatóak.

Utolsó módosítás: 2018. augusztus 14., kedd 10:33