TÁJÉKOZTATÓ KUTAK ENGEDÉLYEZTETÉSÉRŐL

Az elmúlt időszakban számos sajtótermék foglalkozott a korábban engedély nélkül létesített kutak engedélyeztetésével, ezzel kapcsolatban szeretnénk segítséget nyújtani a tisztelt Ügyfeleinknek.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján vízügyi engedélyezési jogkörrel az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságok (vízügyi hatóság) – gazdasági célú öntöző kutak esetén a Nemzeti Földügyi Központ –, valamint a települési önkormányzatok jegyzői rendelkeznek.

Az 1995. évi LVII. törvény alapján ez év végéig (2023.12.31.) van lehetőség vízgazdálkodási bírság nélkül a kutak bejelentésére, mely az alábbi módon történhet a kút jellegétől, és hasznosítási céljától függően.

1. JEGYZŐI ENGEDÉLY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KUTAK:

• vízigénye magánszemély részéről merül fel (nem gazdasági társaság, egyesület stb.)
• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van (jellemzően lakóingatlan)
• háztartási vízigényt vagy háztartási ivóvízigényt elégítenek ki legfeljebb 500 m3/év         mennyiségben
• kizárólag talajvíz illetve partiszűrésű vízkészletet termelnek
• nem érintenek vízbázisvédelmi területet
  • A vízbázisvédelmi területeket  lásd ITT

A jegyzői engedélyezéshez a fenti jellemzők mindegyikének egyidejűleg teljesülnie kell!

A jegyzői engedély benyújtásához szükséges dokumentációt a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklete tartalmazza.

A jegyzői engedély kiadásával és az esetleges beadandó dokumentumokkal, adatlapokkal kapcsolatban az illetékes települési önkormányzatnál kell érdeklődni, az eljárásban Igazgatóságunk nem vesz részt!

Igazgatóságunk működési területét illetően a földtani adottságok alapján vegyes a kép, így nem tudunk pár sorban megfelelő települési szintű lehatárolást adni arról, hogy az adott térségben hol található a talajvíz alsó határa. Általánosságban azonban elmondható, hogy maximum 20-30 méternél található ez a határ, mely alól a karsztos, illetve hegyvidéki területek (Bakony, Balatonfelvidék egyes részei, Vértes) kivételt jelentenek. Ezeken a területeken már a felszínen is előfordulhatnak a karsztos kőzetek, így talajvíz előfordulására egyáltalán nem lehet számítani.

2. NEMZETI FÖLDÜGYI KÖZPONT HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KUTAK:

Mezőgazdasági öntözési célú korábban fúrt kút nyilvántartásba vétele kérelmezhető, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek:

• A kút nem érint a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt hidrogeológiai védőidomot, vagy védőterületet.
• Karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj- vagy talajvíz szennyezéssel nem érintett területen létesítik.
• A kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el.
• A kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja.
• A bejelentés jóváhagyását követően a létesítés során a víz mennyiségének mérését biztosító vízórával felszerelte.

A Nemzeti Földügyi Központhoz beadandó kérelem benyújtásakor szükséges a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása!

3. KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁGOKHOZ TARTOZÓ VÍZJOGI FENNMARADÁSI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT KUTAK

Minden kút, amely az előző felsorolásban nem szerepel, az az illetékes, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság engedélyezési jogkörébe tartozik. Ebben az esetben vízjogi fennmaradási engedély kérelmet kell benyújtani, amelynek az alapja a vízjogi fennmaradási engedélyes (állapotrögzítő) terv, melyet az erre jogosult tervezőnek kell elkészíteni. Az engedélyezési eljárással kapcsolatban információkat az alábbi linken találhat:

http://www.kdtvizig.hu/hu/hirek-kdtvizig-1/engedelyezes_vizek_2020_03_19

A fennmaradási engedély benyújtásához szükséges dokumentációt 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. melléklete tartalmazza.

A beadandó kérelem benyújtásakor szükséges a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása!