Események

Korábbi események
Tartalomfelelős: Szűcs-Molnár Diána, PR referenfs

A Velencei-tó oxigénháztartásának problémái és a halpusztulás

2021. június 24., csütörtök 12:54

A Velencei-tó oxigénháztartásának problémái és a halpusztulás

Összefoglaló

A Velencei-tó érzékenysége

A Velencei-tó még a Balatonnál is sekélyebb, ezért az extrém időjárásra rendkívül érzékenyen reagál. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat.

A tó vízszintjének alakulása az elmúlt években – miért kevés a víz a tóban

A Velencei-tó vize természetes módon a tó vízgyűjtőjére lehullott és onnan lefolyó csapadékvízből pótlódik, ezt azonban több tényező is befolyásolja. A csapadék egy része a tavaszi-nyári időszakban a növények levelére hullik, így el sem éri a föld felszínét, hanem elpárolog. A földre lejutó csapadék pedig részben beszivárog a talajba és a felszín alatti vizek mennyiségét, illetve a talajnedvességet növeli. A lefolyás akkor indul meg, ha a talaj „telítetté” válik, vagyis a beszivárgás lelassul vagy megszűnik. A kisebb mennyiségű csapadék gyakran el sem jut a tóig, de - az említett okok miatt, és évszaktól, talajtól függően - még nagy mennyiségű csapadék esetén is előfordul, hogy a víznek mindössze egy része ér el azokba a vízfolyásokba, amelyek a tavat táplálják.

Természetesen a tó felszínére is hullik csapadék, annak 100 %-a a tó vízkészletét növeli. Ugyanakkor a párolgás jelentős vízveszteséget okoz, nyáron naponta akár 5 mm-rel csökkentve a tó vízszintjét.

A tóba kerülő víz mennyisége erősen évszakfüggő, tehát nem mindegy, hogy melyik időszakban esik. Egyes klímavizsgálatok azt mutatják, hogy a csapadék éves mennyisége nem változik, csak az éven belüli eloszlása, így előfordulhat, hogy bár a tó környéki lakosság nagy esőket észlel, a hőség és a kiszáradt talaj miatt a víz mégsem jut el a tóig.

A vízügy csak a csapadékból származó vízzel gazdálkodhat. Leereszteni a tavat bármikor tudja, de feltölteni csak akkor, ha a tavat tápláló vízfolyásokban megjelenik a lehullott csapadék egy része. A Velencei-tó esetében a szabályozási szint 140-160 cm. Ha ennél magasabb a vízállás, akkor az üzemeltetési szabályzatnak megfelelően le kell ereszteni a vízből, ha alacsonyabb, akkor pedig tölteni kell a tavat az erre a célra szolgáló víztározókból (Zámolyi és Pátkai). Jelenleg azonban ezekben sincs meg a Velencei-tó vízpótlásához szükséges mennyiségű és minőségű víz. Ezek a tározók – a kotrás hiánya miatt – kisebb befogadóképességűek a tervezettnél, ráadásul idén tavasszal az átlagosnál jóval kevesebb csapadék következtében még ez a kisebb kapacitás sem töltődött fel. A vízügy 2016 óta egyetlen csepp vizet sem engedett ki a tó vízgyűjtőjéről, a tározók a száraz időjárás miatt lettek majdnem üresek.

(A jelenlegi és közelmúltbeli hidrológia helyzet leírása az 1. sz. mellékletben található.)

A vízpótlás kérdése

A tó feltöltésének másik lehetséges módja a mesterséges vízpótlás. Ezt a kérdést számos tudós vizsgálta, nem csak a Velencei-tónál, hanem a Balatonnál is. A fő problémát az jelenti, hogy a más vízgyűjtőkről átvezetett víz eltérő fizikai-kémiai összetételű, mint amihez a tó ökoszisztémája „hozzászokott”, így ez a megoldás ugyan növelheti a víz mennyiségét, de ezzel együtt ökológiai katasztrófát is okozhat. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a más vízkészletből történő vízátvétel a származási helyén nem okoz-e problémát (pl. az ivóvízellátásban.) A kérdésben nincs egységes tudományos álláspont, a vízügy pedig nem lehet döntőbíró az ügyben, csak a tudósok által meghatározott intézkedések végrehajtója.

A vízátadás és a vízeresztés fogalma

A Velencei-tó egy vízrendszer része, amelyben más olyan vízfelületek is vannak, amelyek vízellátását ökológiai célokból biztosítani kell. Ilyen a Dinnyési Halgazdaság, illetve a Dinnyési-Fertő, amely kiemelt természetvédelmi terület (mocsaras-lápos élőhely). A Velencei-tó vízgyűjtőjén felhasználható vízből ezekre a területekre is juttatni kell, mert ha ez nem történik meg, a különböző víztől függő élőlények (pl. halak) jelentős mértékű pusztulása következik be. Ezt nevezzük vízátadásnak, mely itt utoljára 2020-ban történt. Ennek során az említett két vizes élőhelyre kormányozták át azt a vízmennyiséget, ami ennek a két vízfelületnek a közös vízkészletből „jár”: 50 ezer m3 –t (2 tómillimétert), ami kevesebb mint a Velencei-tó félnapi párolgása nyáron (2,5 tómilliméter), vagyis a tó számára elhanyagolható vízmennyiség. Ennek hiányában a másik két tavat halálra ítéltük volna. A vízátadás révén ugyanakkor a vízgyűjtőt nem hagyta el víz. (A vízátadás nem keveredő össze vízeresztéssel, ami azt jelenti, hogy ha a tó vize a szabályozási szint fölé kerül, a többletmennyiséget leeresztik. Ahogy már említettük, a Velencei-tó esetében erre utoljára 2016-ban volt példa.)

Az oxigénháztartás kérdése

A Velencei-tó esetében – más tavakhoz hasonlóan – rendkívül nehéz megállapítani a pontos oxigéntelítettség térbeli eloszlását. A víz oldott oxigén tartalma a tó különböző részein jelentősen eltérhet, de ugyanazon ponton, különböző mélységekben is más és más lehet. Ezen felül napközben is változik, a minimum általában a hajnali órákban következik be. Az elmúlt napokban történt halpusztulás észlelése után a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság azonnal elkezdte az erre vonatkozó méréseket, ám azok nem mutattak oxigénhiányt.

2021 június 21-re azonban az első méréssorozathoz képest jelentősen csökkent az oldott oxigén koncentrációja a tóban. A korábban jellemző oxigén túltelítettség csak egy ponton volt erőteljes (Fürdető), ahol különböző mélységekben 139-141 % közötti értékeket találtunk. A Nagy-Tisztáson 1 métert meghaladó átlátszóság mellett 100 % körüli értéket mértünk, csak közvetlenül az üledék felett volt kis mértékben alacsonyabb. A Német-tisztáson és a kikötőkben 108-115 % között változott a telítettség, a Dinnyési-kikötő 1,5 méter mély gödrében volt csak alacsony, 6 %.

Tudva azt, hogy a mérési eredményektől függetlenül lehetnek olyan helyek, ahol az oldott oxigén tartalom nagyon alacsony (erre utaló jel volt a halak pusztulása is), az Igazgatóság haladéktalanul elkezdte a felkészülést a levegőztetésre, amely június 22-én el is kezdődött. A kezdeti tapasztalatok nagyon kedvezőek. Időközben megtörtént az elpusztult halak patológiai vizsgálata is, ami kimutatta, hogy pusztulásukat oxigénhiány okozta. A vizsgálat során nem találtak sem parazitákra, sem toxinokra utaló jeleket, melyek az oxigénhiány mellett még a halpusztulás okai lehetnek.

További intézkedések

A Közép-Dunántúli vízügyi Igazgatóság tovább növeli a mintavételek számát, illetve hajnali méréseket is végez. Ezen felül folytatódik a levegőztetés. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság további, kifejezetten levegőztetésre kifejlesztett eszközöket rendelt át a tóra, a győri és a szolnoki Vízügyi Igazgatóságtól. Tekintettel arra, hogy más vízfelületeken is előfordulhat hasonló probléma, jelenleg ez a maximálisan alkalmazható kapacitás a vízügy részéről. A levegőztető egységek a tó oxigénháztartását alapvetően nem tudják megváltoztatni, de az eddigi tapasztalatok alapján lokálisan hatékonyan segítenek.

(Az eddigi események időrendi felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.)

 

 

  1. sz. melléklet

 

Tájékozató a Velencei-tó vízgyűjtőjének aktuális hidrológiai helyzetéről

 

2021. június 23.

Ma reggel a Velencei-tó vízállása 98 cm volt, ami 40 cm-rel alacsonyabb a szabályozási sáv aktuális alsó értékénél. Reggel 7 órakor a vízhőfok Agárdon 27,8 °C volt.

A Zámolyi-tározó vízállása ma reggel 404 cm, 2021. január 1-én a vízállás 369 cm volt. A Pátkai-tározó  vízállása ma reggel 469 cm, 2021. január 1-én 454 cm volt. Az év elejétől az eddig eltelt időszakban a tározók vízszintjének nagyon lassú emelkedése figyelhető meg. Ezen adatok alapján ma reggel a Zámolyi-tározó mederteltsége 55 %-os, a Pátkai-tározóé 32 %-os.

A pátkai hidrometeorológiai állomás adatai alapján az év eddig eltelt időszakában (2021.01.01.-2021.06.22.) összesen 206 mm csapadék hullott, ami a sokéves átlagot alulmúlja, annak csupán
77 %-a.

A tározók három főbb befolyójának (Császár-víz, Burján-árok, Rovákja-patak,) idei havi átlag vízhozam-adatsorait a sokéves (1990-2020) havi átlagokhoz viszonyítva jelentős felszíni vízutánpótlás hiány állapítható meg.

Hónap

Sokéveshez viszonyított hozzáfolyás értékek

Január

35,4  %

Február

57,7  %

Március

35,0  %

Április

47,0  %

Május

85,8 %

Június

54,4 %

 


Fentiekhez is igazodva 2021 március 4-től országosan tartósan vízhiányos időszakot rendeltek el.

A vízpótló tározók vízminőségére az elmúlt évekig jellemző volt a téli és nyári félév közti dinamika, a téli félévben a tápanyagban gazdag vizükben alacsony algaszám volt kimutatható, nyárra pedig a felszaporodó algatömeg hipertróf vízminőséget eredményezett. Az utóbbi években a hipertróf állapot állandósult az év nagyobb részében, és megváltozott az alga összetétele is, dominánsabb lett a Velencei-tó mocsári növényzetére és nádasára nézve veszélyes toxinokat termelő süveges kékmoszat. A változások okainak kiderítésére célzott kutatási programokat szükséges indítani.

 

 

  1. sz. melléklet

 

Az eddigi események időrendi felsorolása

 

- 2021. június 17. 10:30 a Velencei-tavi Tófelügyelőség munkatársai tapasztalták a halpusztulást partközelben és nyílt vízen. A MOHOSZ mint horgászati hasznosításra jogosult, megkezdte a tetemek eltávolítását, állatorvosi vizsgálatot rendeltek el.

- 2021. június 17. 14:30-tól a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) a helyzet tisztázására laboratóriumi méréseket és mintavételt végzett, és ehhez elrendelte a II. fokú vízminőségi készültséget. Velük párhuzamosan a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINP) is vizsgálódott.

- 2021. június 18. 09:45 a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztálya a KDTVIZIG-gel közösen helyszíni szemlét tartott.

- 2021. június 19-én a MOHOSZ megkezdte a levegőztetést.

- 2021. június 20. 07.00-tól a KDTVIZIG III. fokú készültségbe lépett, és segítette a MOHOSZ-t az elhullott haltetemek eltávolításában.

- 2021. június 21. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársai műszeres vizsgálatot végeztek a Velencei-tó területén, illetve a KDTVIZIG laborcsoportja újabb vízmintavételt végzett.

- 2021. június 22. 04.00-tól a KDTVIZIG üzembe helyezte a Pajtás BD VI.F szivattyút a víz levegőztetésére.

- 2021. június 23-án a KDTVIZIG 2 db buborékos mélylevegőztetőt telepít(ett) a Velencei-tó Keleti medencéjébe, két másik vízügyi igazgatóság segítségével.

- 2021. június 23-24-re virradóan a KDTVIZIG éjszakai (hajnali) oldott oxigén méréseket végez a több ponton.

 

 

Utolsó módosítás: 2021. június 24., csütörtök 12:59