Események

17
2016. február 17., szerda

Tisztelt Kérelmezők, Érdeklődők!

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján a Balaton kizárólagos állami tulajdonnak minősül. Ennek értelmében minden olyan tevékenység engedélyköteles, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja.

<

17
2015. szeptember 17., csütörtök

Sportnap 2015.

2015. szeptember 11.-én került sor a KDTVIZIG-ATIVIZIG összecsapására hét kategóriában, a vendégek által választott sportágakban.

31
2015. augusztus 31., hétfő

A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota

A „Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata” című KEOP-7.9.0/12-2013-0007 projekt keretében szervezi az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

31
2015. augusztus 31., hétfő

A Balaton részvízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata

A „Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata” című KEOP-7.9.0/12-2013-0007 projekt keretében szervezi az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

10
2015. június 10., szerda

Nyíltnap a hajózsilipnél

P1010026ind

Június 10-én a Krúdy Gyula Szakközépiskola tanulói látogattak el hozzánk...

Korábbi események
Tartalomfelelős: Tóth Sándor, műszaki igazgatóhelyettes

A Balaton részvízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata

2015. augusztus 31., hétfő 00:00
31
Esemény kezdete: 2015. augusztus 31. 14:00, hétfő
1
Esemény vége: 1970. január 1. 01:00, csütörtök
Helyszín: Észak-Balatoni Regionális Konferenciaközpont, Balatonfüred, Horváth Mihály utca

„A VÍZ ÉLET, GONDOZZUK KÖZÖSEN!”

 

 

ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ ANYAG

a meghívandó média képviselők részére

 

Az Országos Vízügyi FőigazgatósáG ÉS A Közép-dunántúli VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZAKMAI FÓRUMA

 

 

„A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA”

 

A „Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata” című KEOP-7.9.0/12-2013-0007 projekt keretében szervezi az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

 

 

Időpont:         2015. augusztus 31. 14.00 óra

Helyszín:       Észak-Balatoni Regionális Konferenciaközpont

                        (Balatonfüred, Horváth Mihály utca)

PROGRAM:

14:00 - 14:10  Köszöntő

                        Tóth Sándor (KDTVIZIG műszaki igazgatóhelyettes)

14:10 - 14:40   Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton részvízgyűjtőn

                        Tahy Ágnes (OVF) - Rákosi Judit (ÖKO Zrt.)

14:40 - 15:10   Felszíni vizek minősége és terhelés-csökkentési intézkedések a Balaton részvízgyűjtőn

                        Clement Adrienne (BME)

15:10 –            Fórum - vélemények, kérdések és válaszok.

 

A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is.

Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a teljesítés határidejét halasztani lehet 2021-re, illetve 2027-re.

A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási terv az ország egész területére, ezen belül négy fő térségre, a Duna, a Dráva, a Tisza és a Balaton részvízgyűjtőkre készül.

A Balaton részvízgyűjtő terület 5 758 km2, amelyen összesen 107 víztest (82 vízfolyás, 10 állóvíz és 15 felszín alatti) található. A részvízgyűjtő névadója a Balaton, amely Közép-Európa legnagyobb természetes sekély tava, nyíltvizének területe: 589 km2. A Balaton fő táplálója a Zala, a fölös vizeket a Sió vezeti le a Dunába.

A Zala alsó szakasz és a Berek belvizes terület, mely szorosan összefügg a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel. A belvízvédelmi létesítmények üzemeltetése vízminőségi, készlet-gazdálkodási és fenntartási kérdéseket vetnek fel. A felső szakaszon pedig néhol a fenéklépcsők akadályozzák az átjárhatóságot, míg a mellékágakon létesült tavak szintén ilyen problémát okoznak. A részvízgyűjtő több területén (Zala dombvidéki vízgyűjtőjén, északi és déli part nagyobb esésű részein) komoly vízgazdálkodási problémákat okoz a nagyintenzitású esők következtében jelentkező helyi vízkárok és a talajerózió káros következményei. A mederbe bemosott hordalékkal együtt ráadásul jelentős mennyiségű tápanyag is érkezik a felszíni vizekbe, amely eutrofizációt okoz.

Az egyre szaporodó tározók alapvetően rossz irányba befolyásolják az őket tápláló természetes víztestek és a környező, felszín alatti vizek (magas talajvízszint) által befolyásolt területek ökológiai állapotát. Nem csak vízminőségi, hanem gyakran biológiai „szennyezést” is okoznak (invazív fajok betelepülése). A megnövekedett párologtatási felület, illetve a vízvisszatartás és haszonelvű szabályozás okozta károk gyakran helyreállíthatatlan változásokat okoznak.

A Balaton északi vízgyűjtő nyílt karsztos területein vízminőség romlás (nitrátosodás) tapasztalható. A karsztvízszint regenerációjában érintett területen, az eredeti karsztvízszint alatt lévő szennyező források (volt bauxitbánya, szénbánya) kimosódása, mobilizálódása veszélyt jelent. További probléma, hogy több sérülékeny ivóvízbázis hidrogeológiai védőterületei még nincsenek lehatárolva és a biztonságba helyezési intézkedések nem történtek még meg.

A részvízgyűjtő sekély hegyvidéki vízestjei felszín közeli elhelyezkedésükből adódóan a diffúz és pontszerű ipari, mezőgazdasági és települési szennyező hatásoknak vannak kitéve. Ezek a szennyező hatások a talajvízben már megjelentek, többnyire nitrát, ammónium-ion formájában.

Okai a csatornázatlan településeken a szikkasztás, háztáji állattartásból származó trágya, a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlat a trágyázásban, műtrágyázásban, az állattartó telepekről származó hígtrágya, a trágya szakszerűtlen elhelyezése, valamint az ipartelepekről származó szennyezés (leggyakoribbak a nitrát, szulfát, klorid, nehézfémek, különböző szénhidrogének). A már elszennyezett talajvíz minőségének javulása lassú folyamat, csak évtizedekkel a szennyező hatás megszűnte után várható a jó állapot elérése. A talajvíz a részvízgyűjtő területének egyes részein nitráttal, növényvédő szerrel (atrazin) szennyezett.

A kitűzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt stratégiai tervezési folyamat eredményeként születhet meg. A tervezési mechanizmus fontos eleme a társadalmi vélemények megismerése és figyelembe vétele.

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség.

A 2015. augusztus 31-én 14 órakor az Észak-Balatoni Regionális Konferenciaközpontban  (Balatonfüred, Horváth Mihály utca) megrendezésre kerülő fórum keretében kerül bemutatásra és megvitatásra „A BALATON  RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA”, vagyis a Balaton vízgyűjtő területén lévő felszíni és felszín alatti vizeket érő terhelések, azok hatásai, valamint a környezeti célkitűzések elérését célzó, tervezett intézkedések, melyek hatással lehetnek a terület fejlődésére is.

 

Ugyanezen a napon és helyen, délelőtt 10 órakor kerül megrendezésre „A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota” című speciális területi fórum, melynek meghívóját szintén csatoljuk.

 

Utolsó módosítás: 2015. augusztus 31., hétfő 15:23